Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Kovács Istvánné: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve III. kötet. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1976. / 428–431. o.

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTAR ÉVKÖNYVE III. KÖTET Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1976. 199 1. 4. térkép. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III. kötete tematikájában igen gazdag, társadalom-, gazdaság-, agrár és oktatástörténeti kutatások eredményeit teszi közzé. Az első tanulmányban Balogh István Debrecen határának kialakulásával kapcsolatos kutatásait összegzi. A legújabb társadalom és gazdaságtörténeti kutatások feltevéseiből indul ki: az árutermelés a mezővárosokban a földtulajdon rendszerében is lényeges változást hozott, s a mezővárosok határhasználati rendje a XIV. század óta lényegesen fejlettebb volt, mint a jobbágy faluközösségeké. Az alábbi fontosabb kérdéseket taglalja: — Milyen volt a mezőváros viszonya a királyi-, egyházi-, és magánföldesurához? — Mekkora volt a mezőváros eredeti határa? — Az eredeti határterület bővülésével, a később szerzett birtokok megtartották-e eredeti különállásukat, vagy nyom nélkül beolvadtak a mezőváros territóriumába? — Volt e valami különbség az eredeti territórium és a később szerzett birtokok használati rendszere között? A birtokjog szempontjából ezekre a fontos és döntő kérdésekre ad feleletet a szerző a rendelkezésére álló források ismeretében. Adatokat szolgáltat az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV—XV. században. Makkai László ,Adatok és kérdések Debrecen törökkori agrártörténetéhez" című tanulmányát kérdésfeltevéssel kezdi: ,Mi sem lenne kívánatosabb, mint a fenti címből az adatok és kérdések szavakat el lehetne hagyni és máris meg lehetne írni Debrecen XVIXVII. századi agrártörténetét". Ez már a város gazdaságtörténetének megírását jelentené. Hiába foglalkoztak neves történészek ezzel a kérdéssel, és sok fontos vonatkozását fel is tárták, de a maga teljességében a város gazdasági életének feltárása, még további feldolgozó, elemző munkát igényel, hogy a gazdaságtörténet bizonytalan vonatkozásai is tisztázva legyenek. Makkai László, az „agrárváros" vagy „virágzó kalmárváros" volt e Debrecen a XVI.,XVII. században problémakörből Debrecen agrárvárosi jellegére vonatkozó adatokat, kérdéseket, következtetéseket tár fel, igazán gazdag forrásanyag felhasználásával. Ez a tanulmány a készülő Debrecen monográfia gazdaságtörténeti részének megírásához döntően hozzájárul. 428