Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Kállay István: Balogh Sándor–Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon. Budapest, 1977. / 426–427. o.

dás volt. Hiszen az osztályok feletti államról, a tiszta demokráciáról, a politikamentes közigazgatásról, az ország semlegességéről vallott nézeteikkel és jelszavaikkal a valóságos társadalmi problémákat igyekeztek pótolni. Ezek a pártok tehát végső fokon a burzsoázia osztályérdekeit közös, nemzeti érdek gyanánt próbálták feltüntetni és a munkásság és a parasztság tömegeivel elfogadtatni. Ha az olvasó a közeli, de kissé már mégis feledésbe merülő tegnapot felidézi és egybeveti a mával, ha összehasonlítja az egykori pártok hivatalos programjait, nyilatkozatait, nagyon hamar látja, hogy a kommunisták programja kiemelkedően életszerűbb, árnyaltabb, józanabb és tudományosan megalapozottabb volt bármelyik más párt programjánál, elvi nyilatkozatánál. Ezt olvashatjuk már a Magyar Kommunista Párt 1944. novejnber 30-i javaslatában is. Az MKP meghirdette a magyar újjászületést, a nemzeti erők összefogását a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új életerős, demokratikus Magyarország felépítésére. „A mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe- és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével, széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sok százezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává ... Olyan állat- és terményárakat kell biztosítani, melyek jövedelmezővé teszik a mezőgazdasági termelést és előmozdítják a kisbirtokosok gazdasági megerősödését" — mondja a javaslat. A szerzők — a korszak kiváló ismerői — a kötet első részében ésszerű okfejtéssel ismertetik a pártok és politikai csoportok tevékenységét a jelzett időben. Megvilágítják szervezeti kiépülésüket, belső szervezettségüket, társadalmi bázisukat, a politikai életbenjátszott szerepüket és különös hangsúllyal vezetőik szerepét. A kötet terjedelmének nagyobb hányadát — a megjelenés időpontjának sorrendjében — a dokumentumok képezik. E dokumentumok nagy része már csak levéltárakban és hoszszadalmas könyvtári kutatómunka árán található meg. így szinte felbecsülhetetlen támaszt jelent ez a kiadvány a korszakkal foglalkozók és a korszak iránt érdeklődők számára. Kállay István 427