Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

majdani markánsabb főiskolai jellegzetességei még nem tűntek elő. A fent idézett helytartótanácsi leírat szintén a keszthelyi intézet felsőfokú célzatát erősítette meg. Ezért azt ajánlja, hogy „legczél irányosabb lészen, ha a' Magyar-Óvári hason intézetnél eddig sikeresen használt tankönyvek vétetnek irányadóuT'. Egyúttal az agrárképzés több tárgyára külön figyelmet fordítanak. A géptani (általános géptan, gazdasági, ül. földművelési géptan) és gazdászati építészettani, valamint kertészettani stúdiumokra heti 5, 4, 3 órát terveztek szentelni. (108) A keszthelyi intézet programjában és hivatalos nevében ígért kétágú szakoktatás nem valósult meg. Erdészképzés ugyanis, az uralkodó ellenzése, illetőleg tanerő- és helyiséghiány miatt, gyakorlatilag nem folyhatott. Fentebb láttuk, hogy innen a kiegyezés után Magyaróvárra irányított Sporzon Pálon kívül Wagner Károlyt a Selmecbányái társintézet megerősítésére helyezték át. A hivatkozott szeptember 26-i helytartótanácsi leirat azt is tudatja, hogy az intézet Jőczéljául és rendeltetéséül felséges Urunk által a mezei gazdászat emelése tüzetett ki." Ez a tétel így a keszthelyi párhuzamos erdészoktatás kiépítésének tilalmát is magában foglalta. A Helytartótanács arra a következtetésre jut, hogy „kik alapos erdészeti képzettség után törekszenek .. azt csak erdészeti akadémiában minő a' Selmeczi" nyerhetik el. (109) A kiegyezések után a földművelésügyi tárca a keszthelyi tanintézet felsőfokú jellegének megóvására több intézkedést foganatosított. De ez inkább külsőleges jelekben fejeződött ki. Az iskolát 1869-ben Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézet névvel ruházták fel, amely „felsőbb" jelzőt az 1866-67 tanévben is használta. Korszakhatárunkon azonban az 1874—75. tanévtől az elnevezés alacsonyabb szintet jelző irányban újból módosult. Ez esetben tehát legfeljebb megközelítően s nem kiérlelt felsőfokú intézményrőfbeszélhetünk. A tárgyalt időszak végére pedig a tanintézet, a majdani újabb felfejlesztésig, szakközépiskola jelleget öltött. (110) Időszakunk nyitányán a Pesti Haszonkertészképző Tanintézet helyébe, amelyet a Terézvárosban levő fanövei de telepen 1853-ban szerveztek, már 1860-tól jobb feltételekre alapozó szakiskola lépett. Ez a budai Vincellér-, Pincekezelő- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet ugyanúgy, mint elődje Entz Ferenc orvosnak az irányításával működött. Hazai akadémiai és bécsi kertészeti társulati levelező tagságainak (1858, 1865) jó hírét hasznos bel- és külföldi tanulmányútjai (pl. az ország szőlővidékeinek bejárása Gyürki Pállal 1868-ban) öregbítették. A jeles tudós oktató tevékenysége széles körű vonzást gyakorolt, tanulói között szegedi, kecskeméti, halasi, szabadkai, nagyszalontai, ceglédi stb. ifjak voltak. Mindkét kertészeti tanintézet programjáról, tanterveiről (3 tanév), felvételi feltételeiről a korabeli szaksajtó (Gazdasági Lapok stb.) rendszeresen tájékoztatott. A tudományos háttér és növekvő gazdasági jelentősége ellenére a kertészképzést akadémiai, Ül. főiskolai fokra viszonylag későn emelték. (111) Hosszas előkészületekkel a központi kormányzat és a helyi szervek alkudozásai a kiegyezések után újabb agrárszakiskolák alapjait vetették meg. Az elsők között a Debreceni 385