Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

Most tárgyalt időszakunk küszöbén az 1863-64 tanévben a műegyetemi képzés technikai és közgazdasági osztályokra különült el. Ezek az osztályok három, ill. két alcsoportra tagolódtak. A közgazdasági osztály egyik ágazata a 2 tanéves tartamú mezőgazdasági alcsoport volt. A mezőgazdaságtan és erdészeti enciklopédia tanszék az újabb személyi változások ellenére is virágzott. Az itt 1867-től dolgozó Kodolányi Antal hamarosan (1868) a kolozsmonostori tanintézet vezetője lett. Nyomban ezután a mezőgazdaságtan és erdészeti enciklopédia előadásait Wagner László veszi át. A tantárgy műegyetemi oktatását kereken két évtizedig megszakítatlanul folytatták. A szervezeti egység helyére Lázár Pál gondozásában (1889-tól) a mezőgazdasági géptan tanszék lépett. A századforduló nyitányán mezőgazdasági chémiai tanszéket is létrehoznak. így tehát az agrártárgyak időszakunk végéig, majd azon túl is az egyetemi oktatómunka számottevő részét alkották. (106) 13. Az agrárszakoktatás egyéb műhelyei Jelentősége szerint és kronológiailag az első helyen a keszthelyi Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet 1863-tól 1865-ig végbement (újjá)szervezéséről kell megemlékezni. Az oktatómunka feltételeit az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (zalai és somogyi filiáléival), Zala megye és a Helytartótanács kezdeményezésére az 1864. június 3-i királyi legfelsőbb elhatározás alapján teremtették meg. Szándékolt jellegére az országos felsőbb tanintézet vagy a gazdászati főtanoda stb. hivatalos megjelölések utaltak. A felsőfokú intézetté való kiépítésének körvonalait előrevetítette, hogy a reáltanodát vagy gymnasiumot végzett hallgatók jelentkezésével számoltak. Még a Helytartótanácstól 1865. szeptember 26-án a 72. 774. számú, Sennyey Pál tárnokmester kézjegyével ellátott, Péterffy József igazgatóhoz intézett leirat szerint az algebrai és a gazdasági tárgyak arányának meghatározásánál is ezt vették figyelembe. Hangsúlyosan szem előtt kellett tartani, hogy az ifjaknak, akik az intézetbe ,fl' nyolcz éves gymnasialis oskola után lépvén be, ... a számtanulmányokbani kiképzésre" elegendő alkalmuk legyen. (107) A felsőfokra irányuló eltökélt törekvést az egykorú más tanintézetekkel kapcsolatos analógiák is jelezték. Ezt az irányzatot tükrözik Korizmics László OMGE alelnöknek a keszthelyi ünnepélyes megnyitón 1865 őszén tett korhangulatfestő megállapításai. Szerinte az első magyar gazdasági tanintézetet, ill. az ország első ilyen magasfokú intézetét állítják fel. Az elsőség kiemelése nem ténybeli tévedést, hanem hármas szemléleti beidegzettségb'ől eredő felfogást takart. Mindenekelőtt az agrárfelsőoktatás történeti hagyományában Keszthely XVIII. század végétől számított otthontadó elsőségét hangsúlyozta. Figyelembe vette továbbá, hogy a magyaróvári tanintézet akkor (1865) még bécsi irányítás alatt állt és sorsa bizonytalan volt (az évtized alkonyáig maradt is). Végül a keszthelyi alapítást a „hazánkban szükséges 5-6 magasabb gazdasági tanintézet mielőbbi létrehozásához" példaadó indításnak gondolták hasznosítani. Ez a beállítás azonban nem jelentette a magyaróvári intézetről való végleges lemondást és a többi társintézetektől (állatorvosi, Selmecbányái stb.) szakmai elzárkózást sem. Csupán az utóbbiak 384