Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása 2. / 367–398. o.

vielen österreichem besuchten Landwirtschaftlichen Akademie in Ungarisch-Altenburg, dem heutigen Mosonmagyaróvár, in die ungarische Staatsverwaltung). A kiegyezésekkel teremtett államjogi helyzet erőviszonyai között a magyaróvári tanintézet ausztriai területre való „kényszerlépéses" áthelyezésének időközben felmerült tervét is el kellett ejteni (73). Mai osztrák szerzők a bécsi agráregyetem alapításban változatlanul döntő szerepet tulajdonítottak annak, hogy a magyaróvári és a Selmecbányái tanintézetek irányítása a magyar kormányszervek kezébe került. A többi között kiemelik: ,JEiner der besonderen Grundé, dass es gerade damals zur Gründung der Hochschule für Bodenkultur in Wien kam, der sog. 'Ausgleich' mit Ungarn im Mürz 1867, der den ungarischen Kronlündern die Selbstandigkeit brachte und zur dualistischen Gestaltung der österreichisch-ungarischen Monarchie führte. Dadurch kam die bisher deutschsprachige Landmrtschaftliche Akademie in Ungarisch-Altenburg, wie übrigens auch die Berg- und Forstakademie in Schemnitz, in den Bereich der ungarischen Reichshülfte." így a bécsi egyetemalapítás az agrárfelsőoktatási intézeteknek a monarchia két részében való párhuzamos működtetésére vonatkozó elv gyakorlati alkalmazását is jelentette. Újabban J. Kar a magyaróvári és a bécsi rokonintézetek gyümölcsöző tudományos kölcsönhatását külön méltatta. (74) A császárvárosi egyetemalapító törvényhozást tehát sietteti, hogy a pesti állatorvosi, a Selmecbányái, a magyaróvári intézeteket 1867—69 között a magyar államszervek irányítása alá kellett átengedni. Ezért nem beszélhetünk arról, mintha a Hochschule für Bodenkultur a monarchia mindkét részére egyetlen agrárfőiskola lett volna, amint ezt M. Vyskot kötete — M. Vávra, J. Kar és mások adataitól eltérőleg — több ízben teszi. Közben ráadásul a keszthelyi és a debreceni tanintézetek is újra, ül. újonnan színre léptek. Hasonló irányt vettek a csehországi agrárszakoktatás fejlesztési törekvések, amelyek az államföderáció kibővítésének (un. cseh államjogi program, trializálási deklaráció, fundamentális pontok stb.) jegyében a 60-70-es évtizedek fordulóján szintén hathatósan felélénkültek. Ezeknél erőtlenebb intézetszervezési javaslatok a galíciai felsőoktatás köreiben és gazdasági társulatokban is felbukkantak. Az önmagában indokolt bécsi egyetemalapítás a brnoi, esetleg prágai vagy krakkói stb. megfelelő kezdeményezéseket eleve derékba törte, ül. hosszú időre visszavetette. (75) A történetüeg és etnikaüag, valamint gazdasági szerkezetében sokszínű államközösség országaiban multiplikatív rokonintézetek működtetése mind égetőbb és halaszthatatlan követelmény lett. Valamennyire is arányos telepítésük révén a tudományos kutatás és a szakképzés növekvő szükségleteit teljesebben elégíthették ki. A helyi hagyományokhoz és sajátosságokhoz alkalmazkodó tanintézetek egymásközti versengésének a tudomány egyetemes haladására is ösztönző értelme volt. A fejlesztési tervek a parlamentekben, regionális-helyi államszervekben és a társadalmi-szakmai-közművelődési testületekben a progresszió híveinek támogatását élvezték. E kérdések a bécsi birodalmi törvényhozás, a morvaországi snem, az olasz, szlovén stb. nyelvterületek (pl. Gorizia-Gradisca, Isztria, Dalmácia) diétáinak, a zágrábi sabor, a szaktestületek plénumain rendre szerepeltek. 372