Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1975. / 217–220. o.

határozata", melynek "értelmében az irányitási munkában újra megerősödött a centralizációs jelleg." Elemzi a szerző a termelőszövetkezeti csoportok belső életét, a gazdálkodás megszervezését, az Uzemágak fejlődését — külön fejezetben a növénytermelés és külön az állattenyésztés fejlődését —, a közös vagyon, a jövedelem alakulását. A tanulmányba szervesen beépített táblázatok, kimutatások (pl. a termelőszövetkezetek vezetőinek szakképzettsége, a vetésterületek %-os megoszlása, termésátlagok, állatállomány alakulása, a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete, a termelőszövetkezetek hatékonyabb gazdálkodását jelző adatok, a termelőszövetkezetek tagjainak jövedelemrészesedése, nyereséges és veszteséges termelőszövetkezetek tagjainak jövedelemrészesedése) áttekinthetőbbé teszik a leírtakat, lehetővé válik, hogy erről a hallatlanul izgalmas kérdésről pontos elemzést kapjunk. Vörös Károly munkája zárja a tanulmányok sorát. "Hajdú-Bihar megye ujabb helytörténetirása (Tapasztalatok-problémák)" cimmel. Értékeli a szerző a Hajdú-Bihar megyei helytörténeti kutatást, annak eredményeit, gondjait összegzi miután utal a mai Hajdú-Bihar megye társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetének, körülményeinek különböző voltára, Debrecen sokarcuságára. Elemzi a helytörténetire — országos történetíró, helytörténet — országos történet, helyi és általános találkoztatásának gondjait, nehézségeit, az analízis, a rendszerezés problémáit. Külön fejezetben foglalkozik a lehetőségek és eredmények tapasztalataival; a megyei helytörténetirás még teljesen meg nem oldott problémáival (pl. aránytalanságok az egyes témák kibontásának mélységében; a helyenként fellelhető nem kellő értékelés; a történeti fejlődés egyes időszakainak — pl. a dualizmuskora kimaradása a kutatásból; a művelődéstörténet hiánya a helytörténeti kutatásokból (különösen az utolsó másfél évszázadban). Ötletek, javaslatok teszik teljessé a szerző tanulmányát. "... A helytörténetnek a továbbmélyítése lesz az az irány,melyet követve e kutatások az országos kutatás nagy áramába a leggyorsabban és legelőnyösebben bekapcsolódhatnak." Vörös Károly fentebbi észrevételei részben általános, a helytörténetirásunkban meglevő eredmények, problémák, de a Hajdú-Bihar megyei helytörténetirásra is érvényesek. Az is kiolvasható elemzéséből, hogy az eddigi Hajdú-Bihar megyei eredmények biztosíték a hiányosságok kiküszöbölésére. (A tárgyi és személyi feltételek adottak.) A tanulmányok után angol, orosz nyelvű összefoglalás; rövidítések jegyzéke, név-, helységnév-, tárgymutató, tartalomjegyzék található. Gazdag jegyzetanyag, irodalomjegyzék egészíti ki az egyes tanulmányokat. A szép kivitelű, értékes tanulmánykötet lektora Varga János, technikai szerkesztő Mervő Zoltánné. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyve II. kötet szerves folytatása tartalomban, célkitűzésben az I. kötetnek. így nyilván az itt közöt tanulmányok is egy-egy láncszemet jelentenek a készülő Debrecen város monográfiájához. Leblancné Kelemen Mária 220