Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Pecze Ferenc: A Levéltári Közlemények jubiláló kettős kötete / 221–227. o.

A LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK JUBILÁLÓ KETTŐS KÖTETE | A hazai levéltárügy az utóbbi években jelentős haladást ért el. Ezt az országos javakat védelmező és megsokszorozó folyamatot kormányzati-művelődéspolitikai intézkedések támasztották alá. A rendeltetésszerű szervezet és a rendszeres teendők koncepciója magas szintű jogszabályokban is testet öltött. A levéltári hatályos jog négy lépcsőfokának (tvr., kormányrendelet, MM rend., LÜSZ) kiépítésében több rokontudomány művelői is lényeges szerepet játszottak. Különösen a tudományos szocializmus tanain nyugvó levéltártudományi és eredeti forrásokat feltáró munkásságuk előnyös következményeit kell kiemelni. Erőfeszítéseik sikerét a külföldi szakirodalom eredményeinek és a korszerű módszerek nemzetközi tapasztalatainak hasznosítása számottevően növelte. Fontos volt a kutatók gyakorlati közreműködése az Uj Magyar Központi Levéltár, illetőleg jogi személyek gazdálkodási, igazgatási, egyetemtörténeti és egyéb anyagait őrző szaklevéltárainak megalapozásában is. A levéltárügy gondozásában résztvevő tudósok szakavatott irányító-, kutató- és publikációs tevékenysége nélkül bármilyen üdvös fejlesztési szándék légüres térben mozgott volna. E tárgyban egyre gyarapodó, bár a dolog természete szerint kevéssé látványos értékek minőségét és volumenét a Levéltári Közlemények hatalmas kötetben összevont XLIV. és XLV. évfolyamai kivételes módon fémjelzik. A kiadványt a szerzőmunkatársak Ember Győző akadémikus, az Országos Levéltár igazgatójának hármas jubileumára ajánlották. A mintegy 650 oldalnyi harmincnégy tanulmányról egyetlen recenzió aprólékosan külön-külön érthetően nem számolhat be. A jubiláns alkotómunkájának nagy tudományos súlya és a keresetlen megemlékezés elismerést kiváltó becsértéke illően harmonizálnak. Ez a kölcsönösség abban is kifejezésre jut, hogy Ember Győző műveiből, a maguk viszonylataiban érdemleges dolgozatok számos alkalommal indultak ki vagy azokra támaszkodtak. Kiemelkedő tudós ily nagyarányú orientáló-termékenyítő vonzereje, amelyet teljesítményeikben beért munkatársakra és ígéretes követőkre gyakorolt, a tudományos iskolák egyik hagyományos alapismérvével is felér. Az egészében maradandó tartópillérekre emelt életmű tiszteletadó méltatásához csatlakozva, alkotóját ezúton is nagyrabecsüléssel köszöntjük. A folyóirat tanulmányai a szerzők névsorrendjében követik egymást. Helyeslést érdemel, hogy a kormányhatározattal előirányzott "közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos megalapozása" terv időszakában túlnyomólag e témakörhöz kapcsolódó kérdéseket vizsgálnak. (Az emiitett akadémiai távlati kutatási főirány közigazgatástörténeti összetevőjéről korábban irt beszámolómat ld.: Levéltári Közlemények 1975. XLVI. évf.). Másik számosabb csoporthoz: a levéltártudományi ágazatba tartozó elaborátumok a közigazgatástörténetet szükségképpen többnyire szintén érintik. Napjaink időszerű vitás elméleti problémáinak megoldásán fáradozó, nemkülönben a levéltárügy legjobb szervezeti-technikai eszközeit előretekintőén kereső tanulmányok sem hiányoznak. Ezeken kivül a kötet még jónéhány egyéb témacsoportra tagolható dolgozatokkal remekel. Köztük a felsőoktatás-, a jogszolgáltatás- és a tudománytörténeti, továbbá múltbeli közhivatalnoki mentalitásvonásokat tisztázó stb. munkák is fokozott érdeklődést keltenek. Az egyik tematikai szálon ölelkező, a másikon pedig szétágazó tanulmányok a korszakhatárok (társadalmi fejlettség szintje, állam tipus), 111. a kutatási-feldolgozási módszerek közös vagy eltérő sajátosságai szerint ugyancsak csoportosíthatók. Ez a pompázó választékosság a kiadvány bemutatásához szabadabb mozgásteret hagyott, ahol a gyakori egyetértések és a felvillanó ellenvetések is a részelemekből összegeződő tartalmas mondanivalót kívánják nyomatékosítani. 221