Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

sét. Már évek őta nyilvánvaló volt, hogy az alaptőke felemelése nélkül a Hitelbank által folyósított hitelek súlyos kamatterhe a gyártás rentabilitását veszélyezteti. Az igazgatóság határozata alapján az 1929. január 5-i közgyűlés az alaptőkét 500 000 pengőről 1 500 000 pengőre emelte fel. A tranzakcióban a két főrészvényes, a Hitelbank és Káldi Jenő vettek részt- Az elkésett intézkedés azonban már alig éreztette hatását. Az 1928-as Uzletév vesztesége felemésztette a vállalat 500 000 P tőketartalékát. (76) A Hitelbank 1929 nyarán a mátyásföldi üzem fenntartása érdekében ujabb, és utolsó lépésre határozta el magát. A vállalat 1929. július 22-i rendkívüli közgyűlésén az igazgatóságba beválasztatta Frommer Rudolfot, a Fegyver és Gépgyár Rt. vezérigazgatóját és dr. Ullmann Istvánt, annak helyettes vezérigazgatóját. A Fegyver és Gépgyár Rt. a Hitelbank gépipari konszernjéhez tartozott. A bank a két szakemberre bizta a MAG műszaki és kereskedelmi ügyvitelének az irányítását. A 400 munkással dolgozó mátyásföldi gyár 1929-ben jól volt foglalkoztatva. A fővárosi tanács által engedélyezett 580 autótaxiból 430 db-ra kapott megrendelést, ezenkívül 150 db "Supermagosix" tipusu túraautó gyártásán dolgozott- A Baross-csoport néven ismert bérautőfuvarozőknak Magosix, a pirostaxisok részére pedig Magotax taxikat gyártott. A MÁVAG az 1925-ben létesített együttműködési megállapodás alapján 400 db teherautó- és autóbuszmotort rendelt meg. (77) Az 1929-ben kitört gazdasági válság okozta súlyos értékesítési nehézségeken azonban az uj szakirányítás nem tudott segíteni. A gazdasági válság megpecsételte a MAG sorsát. A magánosok tartózkodtak az autóvásárlástól. A bérautófuvarozók nagy részét a forgalom csökkenése életlehetőségüktől megfosztotta. Nem volt kedvezőbb a helyzet a MAVAG-gal közösen gyártott teherautók és autóbuszok vásárlóinál sem. A MAG mindezek miatt 1929-től kezdve évenkint kb. 200 000 P veszteséggel dolgozott, annak ellenére, hogy a Hitelbank kamat és jutalékköveteléséről lemondott. 1931-ig a vállalat alaptőkéjének több mint felét elvesztette- 1932-ben az alaptőkét 300 000 pengőre szállították le és a Hitelbank megkezdte a MAG likvidálását. (78) 1933. január 10-én a mátyásföldi gyártelep Végleg bezárta kapuit. A MAG megbízta a Hitelbank érdekkörébe tartozó Magyar Acélárugyárat a társaság ügyeinek vitelével. Ezzel egyidejűen feljogosította a Magyar Acélárugyárat, hogy a MAG által bevezetett gépjármüveket és alkatrészeket a jövőben gyárthassa, gyártási jogosítványait és szabadalmait használhassa. A Magyar Acélárugyár kötelezettséget nem vállalt, de fenntartotta magának a jogot, hogy a MAG-autők gyártását a jövőben esetleg felvegye. (79) A vállalat felszámolása éveken át folyt. A mátyásföldi gyártelepet csak 1940-ben sikerült a kincstárnak eladni. A behajthatatlan követeléseket a Hitelbank vette át. A vállalat 1,2 millió pengőre leolvadt tartozásából a bank 1,1 millió pengőt leirt. A MAG megszűnését, a zárójelentés jóváhagyása után, az 1941 március havi közgyűlés mondta ki. (80) A magyar autógyártás kialakításában nagy érdemeket szerzett Magyar Altalános Gépgyár tizennyolc évig volt tagja a Hitelbank gépipari konszernjének. Az érdekköri viszony fennállása alatt 1915-től 1924-ig tekintélyes nyereséggel, 1925-1926-ban csekély veszteséggel és 1927-től 1932-ig részben a Hitelbank hibás üzleti politikája, részben pedig az 1929-ben kitört gazdasági válság következtében jelentős ráfizetéssel dolgozott. A vállalat felszámolása egyúttal a magyar személygépkocsigyártás megszűnését is jelentette. 579