Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Schneider Miklós: Peremlyukkártya mint tematikus segédlet / 95–101. o.

tottameg, amelynek fokozatos bevezetése levéltáraink jelenlegi létszám- és egyéb viszonyai mellett is reálisnak vehető. A peremlyukkártya alkalmazására kiválasztott fond esetünkben nem a numerikus jellegűek közül került ki, hanem ugy döntöttünk, hogy a viszonylag kis mennyiségű, teljesen rendezett és tovább már nem selejtezhető tanácsi fondokhoz készítjük el a lyukkártya-mutatőt, annál is inkább, mivel ezek nagy részéhez semmiféle eredeti segédlet nincs, csupán a rendezés után készített és meglehetősen részletező-elemző raktári jegyzékek, amelyeknek áttekintése és igy a belőlük valő adatkikeresés a nagy terjedelem miatt nehézkes. A lyukkártya-segédlet elkészítésének legfontosabb fázisa a kártyaterv, illetve esetünkben még a témakődok rendszerének az összeállítása. Ehhez mindenekelőtt világosan meg kellett fogalmaznunk a célkitűzést, amelynek könnyű végrehajtását segédletünktől elvárhatjuk. Az eddigi gyakorlatot mérlegelve az adott foncsoport esetében várhatóan arra számithatunk, hogy a kutatok az 1950-1960 közti időszakbői a következőket kereshetik: — A megye egy bizonyos ágazaton belüli fejlődésének adatait (Pl. Nógrád megye helyi iparának fejlődése); — A megye valamely részének (járásának) illetve helységének fejlődésére vonatkozó adatot (Pl. a szécsényi járás, vagy Balassagyarmat város fejlődése a tanácsok működésének első évtizedében); — Ugyanezt egy bizonyos ágazaton belül (PL A szécsényi járás mezőgazdaságának fejlődése, vagy Balassagyarmat városfejlesztése az 1950-es években); — Egy-egy adott év, vagy néhány megadott év eseményeit, számottevő mozzanatait; — Egyes intézmények, vállalatok, szövetkezetek, stb. fejlődésére vonatkozó adatokat. Ennek megfelelően a kártyatervet ugy kellett kialakítani, hogy az iratok jelzetét ki lehessen válogatni a kártyák tömegéből - év szerint - vonatkozási terület, hely szerint - tárgy (téma) szerint. A gyakorlati kivitelezés során a célszerűség figyelembevételével az alábbi megoldásokat választottuk: 1/ Az évszám megjelölésénél elegendőnek mutatkozott két számjegy, hiszen 1950-től 2049-ig ennyivel ki tudjuk fejezni az évet. Ez később sem jelenthet problémát, hiszen az ezredforduló után, ha a tanácsi iratanyagnál 18-at adunk meg évnek, az csak 2018-at jelenthet. 2/ A hely megjelölésére elegendő három számjegy, hiszen a megye településeinek a száma a 200-at sem éri el, igy a lehetséges 999 változatban bőven elhelyezhető. 3/ A tárgy, illetve témakód összeállításánál megkönnyítette helyzetünket az a körülmény, hogy mivel a munkába vett tanácsi iratanyaghoz annak idején két tárgyi csoportositásu számrendszer is készült, nem kellett uj témakódot létrehoznunk, hanem csak választanunk kellett a közigazgatási számrendszer, valamint a csoportszámrendszer között. Mivel a közigazgatási számrendszer főként elméleti alapon jött létre és alkalmazásának közel kétéves gyakorlati tapasztalatai alapján alakitották ki a cso96