Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - KRÓNIKA - Dávid Lászlóné: Beszámoló a Helytartótanácsi térképek katalógusa II. című kiadvány vitaüléséről / 643–652. o.
feldolgozása be nem fejeződik. Ám az elkészült kötet máris nagy nyeresége a magyar kartográfiatörténet kutatóinak." Bogdán István Dávid Zoltánnak levélben közölt észrevételéhez kapcsolódva megjegyzi, hogy a térképkatalőgus alapfelvételeit annak idején a kézi adatszolgáltatás közkeletű eszközére: peremlyukkártyára lehetett volna elkészíteni, mert ezt a katalógust már önmagában is azonnal, az egész adattartományra kiterjedően és sokkal több szempont szerint lehetett volna — és lehetne ma is —"használni, mint ezen katalógust. Ráadásul annak alapján nem mint a jelen kötetnél proveniencia, hanem egyéb, pl. éppen földrajzi szempontok szerint is lehetett volna a térképkatalógusről kiadványt készíteni. Muzsnai Lászlóné felszólalásában elmondja, hogy a katalógus nem a térkép helyett készül. Ha maximaiizmusra törekednénk, még ma sem lenne kész. Nem okvetlenül kell az eredeti jelzeteket feltüntetni. A térképet ki lehet emelni, mert az önálló, a tervet nem, mert az az irat melléklete. Az iratok között még benn maradt térképeket is ki kellene emelni. A regesztázáshoz nem volt szükség műszaki képzettségre. — Ami a többnyelvűséget illeti: nem lehet olyan kiadványt készíteni, melyet az egész világ használhat. Szerinte magyar nyelvűt kell készíteni, s aztán azt esetleg lefordítani. A rövidítéseknél meg kellett alkudni. — Kiemeli, hogy .Lakos János érdeme, hogy a kötet kezünkben van, sőt idő előtt elkészült. Pap Gáborné elmondja, Muzsnai Lászlóné milyen nagy munkát vállalt és lektora is volt a szőbanforgő kötetnek. Ennek ellenére erről sehol nincs említés a kötetben. Miért? Hrenkó Pál Baraczka Istvánnénak válaszolja, hogy az általa felvetett helységnévjegyzékre egyelőre nem lehet számítani. Némi tájékoztatást ad a már megjelent és a készülőben levő helynévtárakról. A helységneveknél a Lipszky repertórium helyett az 1918 előtti helységnévtári adatokat kellene alkalmazni, igazodva a "Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban" c. XXIL kötetes katalógushoz. A szöveg-kiírásnál a nagybetűre jobban kellene ügyelni, ezek olykor különös jelentésűek (pl. a szerző neve adódik ki belőlük). Fallenbüchl Zolt án (OSZK). Nem elégíthet ki egy ilyen kötet minden szempontot, s nem lehet teljesen hibátlan egyetlen kiadvány sem. Nagy pozitívuma a kötetnek, hogy idegen anyanyelvű kutatóknak is segítséget nyújt és ez hozzájárulás a jobb nemzetközi kapcsolatokhoz. A térképek jelentős részét eleve nem magyar kutató használja. A 3. pont magyar szavait meg kellene magyarázni. — Színvonalas munka. Patay Pálné (OSZK). Hibátlan munka nincs, ez a kötet azonban kiváló, hézagpótló. A kutatók előtt a legnagyobb kéziratos térképgyűjtemény egy része feltárul. Észrevételei: sok a rövidítés, igaz ez csökkenti a terjedelmet. Mégis a következő kötetekben kevesebbet javasol. A rövidítések a magyar nyelvből jöjjenek, ne keverjék latinnal, - ma nincs az iskolákban általános latin oktatás. Javasolja a többnyelvű glosszáriumot, országok nevének következetes rövidítését, a helységek mai nevének a feltűntetését a térképek leírásánál is. Ezek fontosságának alátámasztására néhány példát mond. 650