Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 1976. (Magyar historia) / 638–640. o.

Lukács László: A zámolyi közös udvarok c. dolgozatában néprajzi szempontból feltárja Fejér megye legarchaikusabb települését. A népi épitkezés és településforma egyik jellegzetes emléke, a közös udvaros un. hosszú ház, amelyet részletesen megismerhetünk. A közös udvarokban 2-5 család élt, vagy uradalmi népi bérházként, ti. a cselédeknek adott szállásként, vagy eredetileg közösen gazdálkodó rokonok tulajdonaként. A zámolyi közös udvarok XVIII. századi kialakulásához a rokoni kapcsolatokon tul a falusi telkek drágasága és hiánya is hozzájárult. A szerző a XIX-XX. századi paraszti életkörülmények Fejér megyei példáinak néprajzi feltárásával értékes országos jelentőségű munkát végzett, s csak követendő lépésekre buzdithatjuk, más korszakbeli feldolgozásokban is. Farkas Gábor bemutatásában az életrajzok között megismerhetjük Eördögh Mihályt, a martonvásári iskola igazgatóját, aki 1918 decemberében a helyi Szociáldemokrata Párt elnöke, majd 1919-ben a munkástanács és a direktórium vezetőjeként a martonvásári kerület legnépszerűbb vezetője volt. A korai székesfehérvári szocialista mozgalom jelentős alakja volt még Steiner Jákó, hosszú éveken át a helyi Szociáldemokrata Párt elnöke, majd az 1918--1919. évi forradalmak egyik vezére. A kötetet hely-, név- és tárgymutató zárja le. Az egész kötet egészében és részleteiben is jól áttekinthető, adatdus tanulmányai, közleményei és életrajzai, nemcsak Fejér megye történetéhez, de az országos történethez is nivós és színvonalas keretben megjelentetett adatokat nyújtanak. Vass Előd Hegyi Klára : EGY VILÁGBIRODALOM VÉGVIDÉKÉN Budapest, 1976. 292 1. (Magyar História) Hosszú, közel harminc éves szünet után most ismét összefoglalást olvashatunk a török uralom koráról, amelyről eddig a történelemtudomány és a szépirodalom sokféle ítéletet alkotott s alkot. Fekete Lajos 1944-ben megjelent "Budapest a török korban" c. munkája óta erről a témáról jelentősebb összefoglalás nem látott napvilágot. Az azóta eltelt idő alatt ebben a témakörben megjelent kisebb-nagyobb tanulmányok, valamint ujabb forráspublikációk lehetővé tették a közvéleményünkben élő sokféle Ítélet ujravizsgálatát. Ehhez nyújthat egy uj összefoglalás jő segítséget, amikor a kutatások eredményeit a legszélesebb olvasókörökkel megismerteti. A török utalom korszakának eseményeit tárgyaló munkák ma is vonzók és szélesebb közönség kíváncsiságára számithatnak. A Magyar História sorozatban megjelentetett tetszetős kötet első fogadtatásának abszolút sikere is ezt az érdeklődést igazolta. A török kor kutatói között dolgozó szerző munkájának elején olvasóját beavatja kutatási módszerébe, nagyon ügyesen a törökök világát és a magyarok világát különválasztja, s a törökök és a magyarok egymásról vallott nézeteit, egykorú forrásaik alapján tárgyalja. A továbbiakban a török korral foglalkozó magyar kutatások irányváltozásáról ir, azok az utóbbi évtizedekben a nagypolitika, a hadjáratok és a várvédőharcok eseményeinek leírása helyett a gazdasági lehetőségek és a lakosság mindennapi életének aprólékosabb leírása irányába fordultak. Az elmúlt harminc év erőtel638