Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

delmi Minisztérium támogatásával Repülőgépgyár Rt. néven külön vállalatot is alapítottak. Az tizemet közkereseti társaság formájában 500 000 P tőkebetéttel vezették, majd 1933-ban korlátolt felelősségű társasággá alakították át. Autőkarosszéria és különleges jármüvek gyártásával foglalkoztak. A gyárban foglalkoztatott munkások létszáma a második világháború utolsó éveiben elérte az 1200 főt. A háborús konjunktúra alatt hirtelen naggyá nőtt vállalatnak a Hitelbank 1 millió, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank szintén 1 millió, a Belvárosi Takarékpénztár pedig 225 000 pengős hitelkeretet biztosított. (92) A bankok szerepe a gépjármüközlekedés fejlődésében 1919-1944 A finánctőke az ellenforradalmi korszakban a gépjármüközlekedés fejlesztésében közvetlenül csak kisebb érdekeltségvállalásokkal vett részt. Erre nagyobb lehetősége nem is nyilt, mert a helyi vállalatoktól eltekintve, a teher autóforgalom és autóbuszközlekedés a MAV, posta és a városok kezelésébe került. A bankok azonban közvetve, az útépítések finanszírozásával, igen jelentős befolyást gyakoroltak a gépjármüközlekedés kialakítására és fejlődésére. A Kereskedelmi Bank az ellenforradalmi korszakban is megtartotta szoros kapcsolatát az Autótaxi Budapesti Automobil Közlekedési Rt-gal. A Szürketaxi néven ismert vállalat részvénytöbbséget a Magyar Ruggyantaárugyár 1919 végén eladta. A tranzakció végrehajtásáért a Kereskedelmi Bank 200 000 korona jutalékot kapott. (93) A részvényeket Haltenberger Samu, Káldi Jenő, dr. Bódy Tivadar, Bárczi Dezső és Rock István gépgyáros vásárolták meg. (94) A vállalat a Tanácsköztársaság megdöntése után 30 db autőtaxival kezdte meg működését. Az uj részvényesek az alaptőkét 1920-ban 5 millió, 1922-ben pedig 10 millió koronára emelték fel. A fővárosi tanács 1922-ben felhívta a vállalatot, hogy tegyen javaslatot a koncesszióban engedélyezett teljes kocsilétszám forgalomba helyezésének végső időpontjára. 1922 júliusában a Szürketaxi 200 gépkocsit tartott már forgalomban, a további 150 kocsit öt év alatt tervezte beállítani. (95) Az 1922-ben üzemeltetett kocsik közül 102 db Marta, 48 db Benz és 50 db Fiat kocsi volt. Az igazgatóság ugyanebben az évben felhívta a Kereskedelmi Bankot, hogy a vállalatban rés zvényérde kelts éget is vállaljon. A bank ennek fejében olyan garanciákat kért, melyeket az igazgatóság nem teljesithetett. A bankári kapcsolat azonban a vállalattal ettől függetlenül továbbra is megmaradt. A Szürketaxi 1923-ban megkezdte a gépkocsi állomány felfrissítését, a Magyar Altalános Gépgyártól Magomobil, majd 1929-ben Magosupersix típusú gépkocsikat rendelt. 1930 végén pedig a régi Marta kocsik helyébe 100 db Ford taxit szerzett be. A MAG által gyártott alvázakra egyébként a Szürketaxi saját üzemében készültek a korszerű karosszériák. 1931-ben a Kereskedelmi Bank 10 000 db részvényt vásárolt s ezzel még szorosabb kapcsolatot létesített a vállalattal. (96) A bank állandó folyószámlahitelt biztosított a Szürketaxinak, még akkor is, midőn az 1933-tól kezdve veszteséggel dolgozott. A vállalat bankadőssága 1938-ban 667 000 pengőre emelkedett. Az igazgatóság a veszteség kiegyenlítése végett, a Kereskedelmi Bank hozzájárulásával az alaptőkét 7 millió pengőről 4,3 millió pengőre szállította le. (97) A vállalat 1939-ben 200 db FordEifel tipusu koskocsit vásárolt és helyezett forgalomba. 1938-tól kezdve a Szürketaxi mérlegei 1942 végéig évről évre növekvő nyereséggel zárultak. 1943-1944-ben a bevezetett Uzemanyagkorlátozások miatt a vállalatot csak nagy veszteséggel lehetett fenntartani. Az óvatos Kereskedelmi Bank részvénytulajdonát 1943-ban értékesítette. A vállalatba uj részvényesként az Altalános Gépkocsi Közlekedései Rt. lépett be. (98) 583 •*>