Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

Mint korábban említettük, a banktőke a gépjármükőzlekedést lebonyolító váliaItntaifí sokkal jelentősebb szerepet vállalt az autóközlekedési döntően befolyásoló úthálózat kiépítésében. A Kereskedelmi Bank vezetői már az első világháború utolsó éveiben látták, hogy a gépjármtiközlekedés szükségszerű fejlődése miatt az úthálózat rendbehozására és kiépítésére feltétlenül sor fog kerülni. Ez a felismerés vezette a bank igazgatóságát, amikor 1917-ben a Szobi Kőbánya Rt., majd nem sokkal később a Kissebes! és Korláti Kőbánya Rt. rész vénytöbbségét megvásárolta. (99) Az első világháborút követő években azután egymásután szerezte meg a Nemesgulácsi Bazaltbánya Rt., a Pécskői Bazaltbánya Rt. és a Zalahalápi Bazaltkőbánya Rt. részvénytöbbségét. A Kereskedelmi Bank példáját kisebb mértékben követte a Hitelbank, a Magyar-Olasz Bank, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltóbank, a Hazai Bank és a MOKTÁR. A gépjármtiközlekedés előtérbe kerülése Magyarországon részben kiépítetlen, részben pedig rossz karban tartott úthálózatot talált. Az első világháború alatt az útépítés teljesen szünetelt. A főbb utvonalakat a vasabroncsos katonai autók tönkretették. 1921-ben indult csak meg a leromlott utak rendbehozása. Komolyabb összeget azonban erre a célra csak 1926-1927-ben, a népszövetségi kölcsönből fordítottak. 1928-ban nagyobb állami útépítési program készült, melynek végrehajtása azonban késett. A profitra éhes, nagy kőbányai és építőipari vállalatokkal rendelkező bankok memorandumban sürgették az illetékes minisztereknél a munkálatokra vonatkozó versenytárgyalások kiírását. (100) A munkálatok vállalatba adása 1929 őszén történt meg. Az állami útépítések finanszírozására közösségbe tömörült öt bank 1929 októberében megállapodott, hogy a kormány által az útépítést végző vállalatoknak készpénz helyett adott kincstári kötelezvényeket 10,5 millió pengő keretben a vállalkozóktól átveszi. A bankok a kötelezvényeket ügyfeleiknek 90%-os árfolyamon váltották be. (101) Az útépítésben kétféle módon részt vett bankkonzorciumot heves támadások érték. A kormány ennek ellenére a terhes feltételeket vállalta, mert az angol-amerikai tőkecsoport ajánlata még kedvezőtlenebb volt. A vállalatba adott munkák keretében 1930-ban elkészült a Budapest-bécsi útnak Győrtől a határig terjedő része és a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza útvonal. 1931-től 1934-ig az államháztartás válságos helyzete következtében az úthálózat további kiépítése szinte teljesen szünetelt. Az 1935. évben megindult nagyarányú útépítési munkálatokat, melyek a második világháború kitöréséig folyamatosan tartottak, már nem a bankok finanszírozták. De a fedőanyag nagyrészének szállítására kőbánya érdekeltségeik kaptak megbízást, a munkálatokat pedig útépítő vállalataik és velük hitelkapcsolatban álló vállalkozók bonyolították le. XXX Az előzőkben igyekeztünk bemutatni azt a szerepet, melyet a finánctőke a magyarországi gépjárműgyártás és gépjármüközlekedés kialakításában és fejlődésében játszott. A bankok azonban mindkét vonatkozásban nagy óvatosságot mutattak, bár a gépjárműgyártásban és gépjármüközlekedésben rejlő profitszerzési lehetőségeket nem akarták figyelmen kívül hagyni. Erdekeltségvállalással elsősorban a gépjárműgyártó iparba kapcsolódtak be s ezen a területen az iparágban úttörő munkát végzett vállalatokat vonták érdekkörükbe. A finánctőke a személy és teherautó, valamint az autóbuszgyártás kialakításában és fejlesztésében pozitív szerepet töltött be, amikor annak pénzügyi feltételeit biztosította. De amikor csak a profitszerzési szempontokat 584