Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

talános Gépgyárral való együttműködés során 50 db, négy tonnás Fiat teherautó alvá­zat gyártott. 1927-ben megvette a Mercedes-Benz gyár licencét, melynek alapián 100 db autóbusz alvázat készített a Fővárosi Autóbuszüzem részére. (87) A MAVAG­BENZ-MERCEDES tipusu, legmodernebb szerkesztésű autóbuszok és teherautók a gyakorlatban kitűnően beváltak. A MAVAG 1937-ben személygépkocsik gyártását is megkezdte, miután előzőleg a Daimler-Benz Rt. unterttirkheimi gyárának igazgatósá­ga beleegyezett, hogy a budapesti Sziírketaxi vállalatnak 110 db Ford személygépko­csit szállítson. A MAVAG Ford-Eifel tipusu autótaxi gyártása azonban csak nagy meg­rendelésekre terjedt ki. (88) A "Szürketaxi vállalat 1938. áprilisában ujabb 210 db Ford-Eifel tipusu kistaxi alvázat rendelt a MAVAG-tól. A MAVAG az alkatrészeket, ezek közül is elsősorban az alvázban beépitésre kerülő "hátsőhidakat" a Fordwerke A. G. kölni cégtől rendel­te meg. Az ügyletbe 1938 novemberében a Ford Motor Rt. budapesti vállalat lépett be. Az alkatrészek hosszú huza-vona után 1939-ben készültek el. Az 1940-ben Uzem­behelyezett taxik nagyrésze azonban néhány hónap alatt használhatatlanná vált, a kölni cég által szállított alkatrészeket meg kellett javítani. A Szürketaxi vállalat a meghi­básodott kocsik helyére régi MAG autókat állított be, melyek lényegesen kevesebbet kerestek. A Szürketaxi emiatt kárát 280 000 pengőben jelölte meg, A MAVAG a pa­naszt jogosnak tartotta, ezért a Ford Motor ellen 1941-ben pert indított, mely hosz­szu viták után megegyezéssel ért véget. (89) A MAVAG gépjárműgyártását a Hitelbank, mint az állam bankára támogatta. Feltehetően erre vezethető vissza, hogy a MAG megszűnése után a bank a Magyar Acélárugyárban az autógyártást nem vezette be. 7. A karosszéria gyártásban , mely az ellenforradalmi korszakban magas szinvo­nalat ért el, a banktőke rendszeres folyószámlahitelek nyújtásával vett részt. A hite­lek folyósítását mindig az illető vállalat pénzügyi helyzetére és üzemvitelére kiterje­dő részletes revizori vizsgálat előzte meg. A banktőkével kapcsolatban állt karosszéria gyárak közül elsőnek Misura Mi­hály vállalata említhető. A céget 1883-ban Misura Mihály kovácsmester alapította, gyártelepe 1911-ben épült fel. A gyárat 1913-óta az alapító fia, Misura Mihály ve­zette. Autőkarosszériák készítésével, autómotorok és alvázak javításával foglalko­zott. A 100 munkással dolgozó vállalatnak a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral volt bankári megállapodása. Állandó megrendelői: a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesüiete, a Magyar Altalános Gépgyár, a MAVAG és az IBUSZ voltak. (90) Az Uhri Imre Autókarosszéria és Kocsigyár céget 1895-ben Uhri Imre alapí­totta. A cég az ellenforradalmi korszakban gyártelepén 100 munkással teherautó- és autóbusz-karosszéria gyártással foglalkozott. A Magyar-Olasz Bankkal, a Magyar Jelzáloghitelbankkal és a Kereskedelmi Bankkal állt kapcsolatban. Vevőköréhez tar­tozott: A MÁV Autóközlekedési Rt., a Fővárosi Autóbuszüzem, az Automobil- és Traktorkereskedelmi Rt., a Róka és Társa Automobil Rt., a Magyar Fiat Müvek Rt. és a Magyar Benz Automobil Rt. (91) Az " Uhri Testvérek Autókarosszéria és Járműgyár " cég tulajdonosai, Uhri Imre és Uhri Zsigmond, apjuk régi kocsigyártő üzemét vették át. 1943-ban a Honvé­582

Next

/
Oldalképek
Tartalom