Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

Az uj érdekeltség bevonulása alkalmával az igazgatóságba Neurath Lajost, Porsche Nándort, br. Schönaich Ferencet, br. Skoda Károlyt, Szilágyi Károlyt, Steiner Lipótot és if j. Urbán Lajost választották be tagoknak. Az igazgatóságot 1916-ban Fokker né­met repülőgép gyárossal egészitették ki. (21) Az uj igazgatósági tagok révén a MAG és a hadvezetőség között szoros kapcso­lat létesült, mely a gyárnak állandó és egyre több megrendelést jelentett. A MAG üz­leti eredményei az 1915-1917. években ennek megfelelően rendkívül kedvezően ala­kultak. A Hitelbanknak az érdekeltségvállalás jelentős profitot eredményezett. A bank hasznát nemcsak a részvényeire felvett osztalékok, hanem elsősorban azok a tekinté­lyes összegek képezték, melyeket a MAG-nak nyújtott hitelek után kamatok és jutalé­kok címén élvezett. A vállalat 1916-ban a hadvezetőség támogatásával Mátyásföldön korszerű repü­lőgépgyárat épített, ahol Fokker tipusu repülőgépeket gyártott. 1917-ben egész üze­mét Mátyásföldön összpontositotta. Malomépit észét ét fokozatosan beszüntette. A MAG a háború utolsó két évében teljes kapacitását repülőgépek és repülőgépmotorok gyár­tására fordította. Munkáslétszáma 1918-ban elérte az 1300 főt. 1918-1919. évi egye­sitett mérlege 1 402 000 K tiszta nyereséggel zárult. A MARTA Magyar Automobil Rt. aradi autógyára A másik önálló autógyár 1908 végén Aradon létesült s azt Böszörményi Jenő és Fejes Jenő fiatal magyar mérnökök kezdeményezésére a Societé Anonyme Westinghouse francia vállalat alapította. A társaság 2 millió korona alaptőkével, 160 főnyi munkás­sal és a Le Havrei anyavállalat szabadalmainak felhasználásával kezdte meg a gépjár­műgyártást. A gyár építése 1909 tavaszán kezdődött el, így a gyártás csak az év má­sodik felében indult meg. A csonka üzlet év 2681 K tiszta nyereséget eredményezett.(22) A vállalatnál az első megrendeléssel Arad város jelentkezett, 1909-ben 10 autóbusz szállítására adott megbízást. (23) Az 1910-es, első teljes Uzletév mérlege elég kedvező képet adott a gyár műkö­déséről. A 2 millió korona alaptőkéből 800 000 K-t fordítottak építkezésre és a gépi berendezés beszerzésére, 900 000 K-t fizettek a francia anyavállalatnak a szabadal­makért és modellekért. A 690 000 K adóssággal szemben a követelések és árukészlet értéke 894 000 K-t tett ki. (24) A franciák a jól felértékelt szabadalmakon kívül forgótőkét nem hoztak a válla­latba. A magyar Westinghouse-autógyár vezetőinek a leleményességére hárult ezért a feladat, hogy a kezdeti nehézségeken túljussanak és a vállalat helyzetét megszilár­dítsák. Kezdeményezésekben, tervekben nem is volt hiány. A gyár vezetői 1911 nya­rán az ország tiz üdülő-fürdő helyén kocsijáratokat állítottak be, hogy gyártmányaikat a közönséggel megismertessék, (25) majd Sármezei Endre tervei alapján motorkocsi­kat készítettek az Arad-Csanádi Vasutak részére. Dicker József vezérigazgató pedig 1911 tavaszán Londonban és Párizsban a legkorszerűbb autógyárak berendezését ta­nulmányozta, hogy a szerzett tapasztalatokat az aradi gyár tervezett kibővítésénél felhasználhassák. (26) A vállalat 1911 elején nagyobb rendeléseket kapott Budapest székesfőváros ta­nácsától. A főváros "Automobil házibizottságá"-nak tagjai; Haltenberger Samu főmér­nök, Szabó Lajos iparfelügyelő és Krisztinkovich Béla városi főmérnök, a készülő 569

Next

/
Oldalképek
Tartalom