Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

gépkocsik alkatrészeit gyártás közben a hetyszinen megvizsgálták és a benzinmo­torok erejének fékprőbáját megtartották. A vizsgálat minden tekintetben kielégitő eredménnyel járt. A bizottság ennek alapján a motorok beépitését az alvázakba enge­délyezte. (27) A gyár kapacitása 1911-ben elérte az évi 200 db autót, de csak 50 db-ot gyártott. Gyártmányainak egy részét Ausztriába, Szerbiába, Bulgáriába, Törökországba és Oroszországba exportálta. (28) A kitűnően'berendezett és kiváló szakemberekkel ren­delkező üzem kapacitásának kihasználását a forgótőke hiánya egyre érezhetőbben akadályozta. A pénzügyi helyzet felismerése késztette br. Pap Géza igazgatósági el­nököt arra, hogy a Kereskedelmi Bank bevonását megkísérelje. Br. Pap Géza 1911 májusában a bankkal közölte a vállalat tervét, hogy a 900 000 korona névértékű, "B" sorozatú részvények összegét 200 000 koronára szállitják le, a könyvszerüleg felsza­baduló 700 000 koronát pedig leirják, majd a megmaradó 1 300 000 korona névértékű "A" és "B" sorozatú részvényeket egyenjogúsítják és az alaptőkét 2 millió koronára felemelik. Br. Pap Géza az újonnan kibocsátásra kerUlő 700 000 K névértékű részvényt a Kereskedelmi Banknak ajánlotta fel. A tranzakcióért a banknak 100 000 K jutalékot igért. A kedvező üzleti ajánlatra a nagyon óvatos Kereskedelmi Bank azzal válaszolt, hogy előbb a gyárat műszaki és kereskedelmi szempontból megvizsgálja. Ha a vizsgá­lat kielégitő eredményt mutat fel, hajlandó a társaságnak 700 000 K bankszerű hitelt nyújtani. A hitelügylet tartama alatt viszont opciót kötött ki magának a 700 000 K el­sőbbségi részvény átvételére, feltéve, ha a vállalat a banknak az évi 6%-os osztalé­kot garantálja. (29) Br. Pap Géza a finanszírozási ajánlatot a francia anyavállalat kép­viselőivel megbeszélte, akik" a propoziciót nem tartották elfogadhatónak, mert az ujabb kamatterhekkel járt volna. (30) A Kereskedelmi Bankkal folytatott tárgyalások meghiúsulása után 1911 őszén a Wiener Bankverein érdekköréhez tartozó Magyar Ruggyantaárugyár tett ajánlatot a vállalat finanszírozására. A Ruggyantaárugyárnak érdeke volt, hogy az országban jól megalapozott gépjármügyártőipar keletkezzék, mert az autóabroncs gyártásának fejlesztését csak virágzó autóipar biztosíthatta. A tárgyalások november első napjai­ban eredménnyel zárultak. A Magyar Ruggyantaárugyár, közvetve pedig a Wiener Bankverein átvette a vállalat irányítását. Br. Pap Géza és a francia igazgatósági ta­gok erre lemondtak. Az uj igazgatóságnak gr. Károlyi Imre elnök, Haltenberger Samu vezérigazgató, Varjassy Lajos, Fényvessy Adolf, Fábry Sándor, gr. Teleki Pál, Or­szág Róbert, Rechtnitz Béla, Pikler Károly és Brunner Harry bécsi lakos lettek a tag­jai. Az igazgatóságban hét tag képviselte a Ruggyantaárugyárat. (31) A részvény érdekeltségben történt változást az 1912. június 14-i közgyűlés hagyta jóvá, amikor a vállalat a Marta Magyar Automobil Rt. cégnevet vette fel. (32) 1912-ben a budapesti postaigazgatóság 175 autó szállítására adott a vállalatnak megbízást. Az 1912- 1913-as év a gyár nagyarányú fejlődésének az időszaka volt. A gyártási kapacitás ezekben az években elérte a 250 db autót, 25 db vasúti motort és 50 db gazdasági motort. Munkáslétszáma 320 főre emelkedett. Az 1912-es üzletév 83 000 K, az 1913-as üzletév pedig 187 000 K tiszta nyereséggel zárult. A beruházá­sok folytatása és szabadalmak vásárlása céljából az 1913. évi május 15-i közgyűlés a vállalat alaptőkéjét 2, 8 millió koronára, tehát több mint kétszeresére emelte fel. Az alaptőke felemelését a gyár jövője szempontjából fontos tranzakció finanszírozása is szükségessé tette. A Marta 1913-ban Budapest székesfővárostól 200 db autótaxi 570

Next

/
Oldalképek
Tartalom