Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Koroknai Ákos: Az Osztrák–Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelformációs tevékenysége, 1878–1948 / 289–299. o.

dünek minősítették, és a terület nagyságával arányban állónak. Az uradalom 700 sertésre berendezett hizlaldát, 200 q napi őrlési teljesítményű gőzmalmot, kenderfeldolgozó telepet, olajzuzőberendezést tartott fenn, A Wenckheim-féle birtok értékét minimálisan 8,5 millió P-re becsülték, melyet az 1920-as évek végén mintegy 2,6 millió P kölcsön terhelt. A birtokon a gabonán kívül dohányt, lent, kendert, komlót és cukorrépát is termesztettek. Wenckheim László gróf, aki a bankjelentés szerint "főúri körökben nagy tekintélynek örvendett", valamint "intenzív és kereskedelmi alapon", azaz nagyüzemi termelésen alapuló gazdálkodást folytatott, 1930-ra adósságait mintegy 5 millió pengőre szaporította. Az ez évi bank jelentés már könnyelmű életmódról emlékezett meg, és utalt a gróf kártyaszenvedélyére. A költekező életmód csakhamar éreztette hatását a gróf vagyoni viszonyaiban. Az 1940-es évek elején a birtok már csak 2800 kat. hold szántóból, 2000 kat. hold rétből, és 800 kat. hold legelőből állt, mely mindössze csupán csak 3,5 millió pengőt kitevő vagyont reprezentált, melyet azonban 1,7 millió P. különféle tartozás, jelzálogos kölcsön terhelt. A tartozások közül csak a "családi kölcsönök" 300 ezer P-t tettek ki. A gróf igy alig két évtized leforgása alatt vagyonának több mint felét vesztette el. özv. gr. Nádasdy Tamásné (szül. Wenckheim Maria grófnő) mintegy 3041 kat. hold nagyságú földbirtokának kataszteri tiszta jövedelmét a jegybank területileg illetékes békéscsabai bankintézete 39.308 arany koronára becsülte, de megállapítást nyert, hogy 1936-ban — az adott piaci viszonyok között — a föld értéke az épületekkel együtt kb. 1,6 millió P-t tett ki, mig a birtokot 1,76 millió P teher nyomta, azaz Nádasdy Tamásnénak "tiszta vagyona" szinte nem is volt. Ugyanakkor a Wenckheim és Nádasdy grófok családi ügyészének, Sebők Eleknek, aki mellesleg főszolgabíró, a Hosszufoki Armentesitő Társulat elnöke, az Alföldi Cukorgyár igazgatója, a Békési Központi Szeszfőző Szövetkezet igazgatósági tagja, 35 kat. holdas birtokából 20 kat. hold fajgyümölcsöst, mintagazdaságot képezett, melynek tiszta értékét az MNB-fiók a tartozások levonása után 35 ezer P-re becsülte. (16) A budapesti bankintézet 1936-ban részletesen elemezte pl. gr. Festetich Sándor vagyoni viszonyait is. Az elemzés során kiderült, hogy a gróf egyúttal több fővárosi bérház tulajdonosa, melyeket azonban jelentős részben jelzálogkölcsönök terheltek. A gróf tulajdonosa volt a tolnai gr. Festetich Antal által alapított, kb. 30 000 kat. hold kiterjedésű hitbizománynak, melyhez a Nádor u. 9. sz., és a Zrínyi u. 8. sz. alatti sarokházak, illetve a Zrínyi u. 10. sz. alatti kétemeletes bérház tartozott. Gr. Festetich Sándor dégi saját birtoka 12 000 kat. hold nagyságú volt, melyen maga gazdálkodott. Többi birtokát azonban bérbe adta. Neve alatt állt a Mária Terézia tér 4. sz. alatti bérház, mig az Erkel u. 19. sz., és az Üllői ut 17. sz. alatti bérházakat feleségével (szül. gr. Károlyi Júlia) közösen birtokolta. A nagy vagyont azonban több millió pengőt kitevő adósság terhelte, a grófot a hitelezők állandó perekkel zaklatták, a hitbizomány jövedelmét letiltatták, zárgondnokot rendeltettek ki. A bank, mely igy a teljes fizetőképtelenséget állapította meg, orvoslásként alapos szanálási akciót javasolt. (17) A Festeti eh-féle információs kartonnal kapcsolatban kitűnt, hogy az MNB pesti főintézete saját információs tevékenységét kevesellve, bevonta az információszolgáltatásba a Commercia magán hiteltudósitői irodát is, amelyik a bérházak jelzálogmegterheléseit kutatta fel, és jelezte a banknak. A vállalattörténet fogalmából nem hagyható ki a bankok története sem. A hitelinformációs kartonok között a vidéki bankok és takarékpénztárak működésére szintén találtunk alapvetően fontos dokumentumokat. A Zirci Járási Takarékpénztár Rt. mü297