Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Koroknai Ákos: Az Osztrák–Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelformációs tevékenysége, 1878–1948 / 289–299. o.

A hitelinformációs kartonok a gazdálkodó egységekről számos jellemző adatot rögzítettek. Elsősorban feltüntetik a vállalat nevét, fő-, illetve telephelyét. Megadják annak időpontját, hogy a vállatot mikor jegyezték be a cégjegyzékbe, illetve, hogy mikor alakult át részvénytársasággá. Feltüntetik ezzel kapcsolatban a Központi Értékesítő megfelelő évfolyamát, és azt az iktatószámot, amely alatt a Központi Értesítőben a vállalat bejegyzése megtalálható. Részletesen ismertetik a birtokosok, a cégtulajdonosok, a társ-, kül- és beltagok, az üzletvezetők személyét és egymáshoz fűződő kapcsolataikat. Kiterjed az információs tevékenység a birtokosok, a cégvezetők személyére és a folytatott üzletág jellemzésére. A veszprémi telephelyű Fehér Sándor és Fia cégről pl. megtudható, hogy halina-, és posztőgyártással foglalkozott, a cégjegyzékbe 1921-ben, majd ezt követően további 4 alkalommal jegyezték be; — hogy a tulajdonosok 52/200-ad részben Fehér Béla és Izabella kiskorúak, akiknek gyámja nagykorúságukig özv. Fehér Béláné. A cég tulajdonosa volt még 37/200-ad részbirtokkal a Gacs és Fehér családoknak névszerint is felsorolt további négy tagja. A cégjegyzés módjával kapcsolatban rögzítették, hogy a közkereseti társaságot Gacs Ferencné, szül. Fehér Ilona és özv. Fehér Béláné együttes névaláírással képviselik. Az 1939 márciusában felfektetett hitelinformációs karton ezt követően részletesen foglalkozik a cég vagyoni viszonyaival. A vállalkozás tiszta vagyonát 365 ezer P-re becsülték. A cég mobil vagyonának részletes elemzése a készpénz, az árukészlet, a nyersanyag- és félkészáruk, a váltótárca, az adósok, a kocsik, lovak, autók, valamint az élő és holt gazdasági felszerelés (épületek nélkül) figyelembevételével következett. E tételek összege után, ami 280 ezer P-t tett ki, jött az elfogadványok, az áruhitelezők, a kétes követelések felsorolása (a Magyar Altalános Hitelbank Rt. és a Veszprémi Takarékpénztár garanciájával), melyet 65 ezer P-re becsültek. Az immobil vagyon a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok, a berendezések, a gépek és felszerelések, valamint az ingatlanok (gyárépület, raktárak, lakóház) köréből tevődött össze 150 ezer P értékben. A mobil és immobil vagyon összege adta ki a vállalkozás tiszta vagyonát. Amennyiben a vállalatot vagy a birtokot jelzálog terhelte, ez feltüntetésre került,amint jelen esetben is feltüntették az özvegy haszonélvezeti jogát. A vagyoni viszonyok feltüntetése után néhány jellemző megállapítás következett a vállalat, illetve a birtok üzletmenetére, gazdálkodására. A veszprémi halina- és posztógyárról a következő feljegyzés maradt meg: "Modernül felszerelt, szívó-gázmotorral működő üzem, amely 100 munkást foglalkoztat. A vezetést özv. F. Sándorné látja el nagy szakértelemmel, vejének és leányainak segítségével. Ez idő szerint mintegy 300 ezer P összegű állami rendelése van (takarók), s ennek lebonyolítására a Hitelbanknál és a Veszprémi Takarékpénztárnál 120 ezer P összegű cessiőkkal fedezett kölcsön folyósítás alatt van. Igen jól van foglalkoztatva." (9) Az információs kartonok a vállalatok, földbirtokosok stb. jellemére is tartalmaztak néhány sommás megállapítást, feltüntették továbbá azt, hogy a vállalat a bankhitelt hol veszi igénybe, és melyik bank nyújtja be váltóit. A Fehér cég hitelképességét egyébként a bank 50 ezer P-re tette. A hitelviszonyokat elemző kartotékok — amint az látható — igen széles mezőben vizsgálják a vállalatok külső és belső viszonyait. Példánkban szándékkal választottunk egy kisebb céget annak bizonyítására, hogy a kevésbé jelentős vállalatokra vonatkozóan is milyen gazdag adatok gyűjthetők össze. Ugyanakkor ezek az információk további kutatásoknak vethetik meg az alapját, mivel a vállalat vezetését illetően oly mélyreható 294