Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Koroknai Ákos: Az Osztrák–Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelformációs tevékenysége, 1878–1948 / 289–299. o.

ismereteket közölnek, pl. a vállalatban érdekeltek családi kapcsolataira, amelyek más forrásokban nem vagy esetlegesen találhatók meg, de a továbbiakban elengedhetetlenül fontosak. Más példákat is említhetnénk. Közismert Veszprém megye fejlett malomipara, igy a hitelinformációk között számos molnár működésére találhatunk , adatokat. A hitelinformációk a vállalatok belső érdekeltségi viszonyait részletesen ismertetik. A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyárat pl. 1922-ben a Magyar Altalános Hitelbank Rt., a Kohner Adolf és Fiai cég, a Fegyver- és Gépgyár Rt., az Első Magyar Gyapjú* mosó és Bizományi Rt., a Magyar Pamutipar Rt., a Nederlandsche Wol-en Garen Maatschappij Amsterdam, a Kammgarnspinnerei Stöhr & Co. Leipzig, aj. G. Schmidt jun. Söhne, Altenburg és az Elberfelder Textilwerke A. G., továbbá a közreműködésükkel létrejött Márkische Bank, Filiale der Deutschen Bank, Elberfeld cég alapították meg. A vállalatban a külföldi textilgyárosok 50%-ban voltak érdekelve, a hitelbanki és a Kohner-csoportra 25-25% jutott. A Kohner-csoport részesedéséből 8 1/2 % azonban kizárólag a Kohner Adolf és Fiai cégre esett. A 190 szövőszékkel és 10 200 orsóval üzembe helyezett vállalat fejlődését az 1929-33. évi világgazdasági válság állította meg. Az export megszűnt, Uzemredukciőkra került sor. A hitelinformációkból kitűnően a vállalat főrészvényeseiből megalakult szindikátus 1930 végéig vállalta a textilgyár finanszírozását, de tervbe vette egyúttal, hogy a kamatterhek megtakarítása céljából a főrészvényesek által nyújtott hiteleket részvénytőkévé alakítja át. Az immobil vállalatot ezután az alaptőke leszállításával szanálták, igy azután érezhetően javultak a vállalat eredményei, melyben azonban jelentősen közrejátszottak azok a behozatali korlátozások, amelyeket a kormány épp a gazdasági válság kedvezőtlen hatásának ellensúlyozására léptetett életbe a hazai textilipar védelme érdekében. A vállalat vagyona 1935-ben igy a becslések szerint 5 millió P körül mozgott már, évi forgalma pedig 7-8 millió P-t tett ki. (10) A hitelinformációs kartonok a vállalatok belső érdekeltségi viszonyain, a részvénytőke megoszlásán tul rögzítik az érdekköri vállalatokat is. Az 1863-ban megalakult Első Budapesti Gőzmalmi Rt. (1876-től lett részvénytársaság), melynek igazgatósági tagja között találjuk Haggenmacher Károlyt, Lánczy Leót, Fellner Henriket, Weisz Fülöpöt vagy Teleszky Jánost — hogy csak a közismertebbeket említsük —, a bankjelentés szerint a következő érdekköri vállalatok irányítását tartotta kezében: az Erzsébet Gőzmalom Társaságot, a Lujza Gőzmalom Rt-ot, a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmi Rt-ot, a Pesti Hengermalom Társaságot, a Tiszavidéki Karcagi Malmot, a Váci Hengermalmot, a Zombori Hengermalmot, a Galaci Csillagmalmot, a Délmagyarországi Gőzmalmot Versecen és a Pancsovai Gőzmalmot. A vállalat, amely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozott, és napi 30-32 vagon gabonát őrölt, 1926 áprilisában magába olvasztotta az Erzsébet Gőzmalmi Társaságot, a Pesti Hengermalmot, a szegedi József Alföldi Gőzmalom és Fürészgyár Rt-ot, a nyíregyházi Júlia Gőzmalom Rt-ot, a szolnoki Tiszavidéki Hengermalom és Tárházak Rt-ot és a Váci Hengermalom Rt-ot. Az érdekeltségi vállalatok sora igy megváltozott, a régiek egy része beolvadt, illetve ujabbakkal egészült ki. A Lujza Gőzmalom Rt. csak közraktári üzemként dolgozott tovább, a Kőrösvidéki Ipari és Áruforgalmi Rt. kereskedelmi ügyleteket bonyolított le. A többiek: a Zombori Hengermalom, a Galaci Csillagmalom, A Délmagyarországi Gőzmalom és a Pancsovai Gőzmalom a régi keretekben üzemeltek. A különféle tranzakciókat pedig vég nélkül sorolhatnánk. (11) Egyes szerencsés esetekben a hitelinformációk már 1922-től rendelkezésre állnak, mint pl. a Wolfner Gyula és Társa (1938-től részvénytársaság) cégnél, ahol ne295