Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Feiszt György–Tóth Gabriella: A termelőszövetkezeti irattárak ellenőrzésének tapasztalatai Vas megyében / 279–287. o.

Így végül is a Vas megyei Levéltárban (a XXDC 602-640 tételszámig) 39 termelőszövetkezet iratanyagát őrizzük. Ezek az iratok 1950-56 között keletkeztek. Terjedelmük kb. 5 fm. A jogutód nélkül maradt tsz-eknek általában az alábbi iratai kerültek hozzánk: tagsági könyvek, tagok nyilvántartási könyve, termelési tervek, jelentések, számadáskönyvek, zárszámadások, leltárak, költségvetések, állatszámadások, brigádkönyvek, földkönyvek és kisebb mennyiségben jegyzőkönyvek, iktatott iratok. Az 1950. előtt működött tsz-eknek szinte nem is maradt fenn iratanyaga, hiszen ezek a kis létszámú, közösen gazdálkodó csoportok, mint pl. a vasszilvágyi is, nem a mai fogaimaink szerinti termelőszövetkezetek voltak, hanem kommunák. Tételes alapszabályuk nem volt, a teljesítményeket nem jegyezték, és a termésből mindenki aszerint kapta fejadagját, hogy mekkora volt a családja. (13) Feltehető, hogy ezekben a "gazdaságokban" valójában irat nem is nagyon képződött. Az elsődleges forrásanyagon kivül a törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi szakigazgatási szervek irattárai is tartalmaznak termelőszövetkezeti iratokat. Ezek már egy-egy járás, város, esetleg megye szövetkezeteinek összesített adataiból, vagy jelentések, beszámolók községsoros gyűjteményéből állnak. A megyei, járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak levéltárban őrzött iratanyagában igy találhatók meg a termelési tervek, évi beszámolók, zárszámadások, beruházások, építkezések iratai, működési engedélyek, alakulási iratok, verseny és mozgalmi nyilvántartások, állategészségügyi jelentések. Mivel a levéltárunkba begyűjtött és tanácsi szervek iratanyagában található tsz anyag hiányos, ezért 1974-ben kb. 3 fm terjedelemben átvettük az MNB Vas megyei Igazgatóságától a tsz-ek 1953-68 között keletkezett bevételi, kiadási költségvetéseit, termelési terveit, azok számszaki és szöveges értékelését. 1971-ben kezdtünk foglalkozni a működő termelőszövetkezetek iratanyagával, s munkatervünkben a gyűjtőterület felügyeletét zömmel erre összpontosítottuk abból a célból, hogy kb. 45 tsz-nél iratfelderitést és számbavételt végezzünk. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy az iratok nagyon hiányosak. Éppen ezért ugy éreztük, hogy járásonként ki kell választani egy-két olyan szövetkezetet, amelyeknek az iratanyaga alakulástól megtalálható, s az 1960-ig képződött iratokból a történeti értéküeket kiválogatva a levéltárban minta irattárakat kell létrehoznunk. Ennek érdekében kiszállásaink alkalmával főleg az iratok sorsának alakulását vizsgáltuk az alábbi szempontok szerint: 1. Mikor alakult a termelőszövetkezet? 2. Történt-e azóta szervezeti változás? 3. Milyen az iratkezelés? 4. Selejtezést végeztek-e? Iratpusztulásről van-e tudomásuk?5. Milyen évkörü és fajtájú iratokat őriznek? Mivel a termelőszövetkezeteknek ez ideig nem nagyon volt kapcsolata a levéltárral, s várható volt, hogy a gazdaságok sok munkájuk miatt nem látják a kérdés fontosságát, ezért kéréssel fordultunk a törvényességi felügyeletet ellátó Megyei Tanácshoz, hogy segitse és támogassa munkánkat. A felmérésről készült jelentéseink kedvezőtlen eredményekről számolnak be. Rendezett irattárat szinte sehol nem találtunk, s igy az iratanyagot is csak szurő282 i