Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Dóka Klára: Az Országos Vízügyi Szaklevéltár munkájáról / 273–278. o.

Az 1945 előtti központi iratok között két jelentős fond található: az Országos Vízépítési Igazgatóság és az Országos ÖntözésUgyi Hivatal iratanyaga. A Vízépítési Igazgatóság — tanácsadó testületként — a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt 1899. febr. 16-án kezdte meg működését. (6)1937. máj. 1-től 1950-ig állt fenn az Országos ÖntözésUgyi Hivatal, amelynek feladata főként a Tisza és Körös mentén létesítendő öntözőtelepek tervezése, az építkezések irányítása volt. (7) A vízügyi igazgatás területi szervei 1948-ig a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok. A folyammérnöki hivatalok — a korábbi folyamfelügyelőségek utódjaként - 1879-től működtek, és 1885-től került sor a patakszabályozási, rétöntözési, lecsapolási munkákat irányitő kultúrmérnöki hivatalok szervezésére is. E szervek iratai töredékesen kerültek a Levéltárba. A területi szervek második csoportjába helyeztük az OVL Vízrajzi Intézettől örökölt, régi iratanyagát. E fondok között a nicki duzzasztóra, az Alduna szabályozására vonatkozó anyagok teljesek. (8) Az intézetek fondjai közé soroltuk a Vízrajzi Intézet iratanyagát, valamint a középfokú szakoktatást ellátó, 1879 óta működő, kassai rétmester iskola iratait. A testületekhez a vizitársulatok tartoznak. Az első magyarországi társulatok az 1810-es években jöttek létre, majd számuk a 19. sz. második felében megnőtt. Az 1870-1880-as években igen fontos szerepet játszottak a vízszabályozás terén, a 20. sz.-ban tevékenységük a védmüvek fenntartására korlátozódott. Az egyesületek közé két nyugdíjintézet iratai kerültek, 1945 előtti gazdasági szervtől származó iratunk még nincs. A személyek hagyatéka között Tőry Kálmán és Lampl Hugó iratai a legjelentősebbek, akiknek irodalmi munkássága is ismert. A gyűjtemények közül a terv- és térképtár a legfontosabb. A térképek egy része a törzsanyagból származik, más részük vásárlás utján került a Levéltárba. A szervektől csak kis mennyiségű térképet kaptunk. A tervtárban található a törzsanyag legrégebbi darabja 1822-ból. A tervtár többi állagát a szakigazgatási szervek, társulatok terveiből alakítottuk ki. Az iratok és tervek különválasztása csak akkor látszott célszerűnek, ha azokat — főként a terjedelem miatt — eredetileg is külön kezelték. Az egyes állagok tekercs alakú terveket, helyszínrajzokat, metszeteket, kereszt- és hosszszelvényeket, valamint az egyes műtárgyakra vonatkozó tanulmány- és kiviteli terveket tartalmaznak. A Levéltár 1945 utáni iratanyaga viszonylag teljes. A felszabadulás, után a vízügyi szakigazgatás központi szerve 1948-ig a Földmüve lés ügyi Minisztérium volt. (9) Újjászervezésre 1948-ban, a 6060/1948. Korm. sz. rendelet alapján került sor. A Földművelésügyi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közös fennhatósága alatt megszervezték a vízügyi ágazat munkájának irányítására az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt; majd az elért szervezeti egységet feladva az 58/1951. Korm. sz. határozat a feladatokat szakáganként felosztotta a KPM és FM között. 1953-ban a 1060/1953. Mt. sz. határozat értelmében a vízügy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1968-tól Országos Vízügyi Hivatal) irányítása alá került. (10) Többször átalakították a vízügyi igazgatás területi szerveit is, amelyeknek iratai hiányosan kerültek a Levéltárba. A sokféle átszervezés nem kedvezett az iratanyag fennmaradásának. A vízügyi igazgatás területi szervei 1948-1951 között a vízgazdálkodási körzetek, 1952-1953-ban az FM kultúrmérnöki és belvizrendező hivatalok, valamint a KPM árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalok voltak. Feladatkörüket 1953-tól a ma is működő vízügyi igazgatóságok vették át. Az intézetek száma a felszabadulás után megnőtt, (11) a Levéltárban levő irataik mennyisége, értéke mégis csekély. A legrégebbi intézet, a VITUKI is csak tanulmányainak egy részét adta át. A testületek iratanyaga is szegényes. 1948-ban a vizrendező társulatokat felszámolták, és csak az 1957:48. tvr. adott lehetőséget újra társu276