Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Dóka Klára: Az Országos Vízügyi Szaklevéltár munkájáról / 273–278. o.
latok alakulására. (12) Az 1945 utáni vállalati iratanyag mennyisége jelentős. A tervező, beruházó, kivitelező, kereskedelmi vállalatok iratainak nagy része már a Levéltár őrizetébe került, de vettünk át iratokat más vállalatoktól is. A személyek 1945 utáni iratai nem jelentősek; Dégen Imre ny. államtitkár 1977-ben ajándékként átadott iratai jelentenek csak értéket. Az 1945 utáni gyűjtemények közé sorolt terv- és térképtár az OVL legfontosabb, legkutatottabb anyaga. A tervtár szervenként kialakitott állagaiban nem egyedi helyszínrajzokat, metszeteket, hanem egy-egy munkára vagy létesítményre vonatkozó, munkaszámonként csoportosított, teljes tervdokumentációkat őrzünk. E dokumentációk a rajzos anyagon kívül költségvetést, árelemzést, műleírást, ütemtervet, földtömegkimutatást stb. is tartalmaznak. A levéltári anyag feldolgozásánál több szempontból előnyösebb helyzetben vagyunk, mint a területi levéltárak. Az országos gyűjtőkör lehetőséget ad az egész ágazat anyagának — megyei korlátozásoktól mentes — áttekintésére, a központi és területi szervek iratainak közös kezelése a rendezési munkát és a kutatást is megkönnyíti. Mivel a Levéltár egy szakterület iratait gyűjti, lehetőség van jó kapcsolatok kialakítására a fondképző szervekkel. Ugyanakkor magasabbak a követelmények is. A kutatók száma — az anyag mennyiségéhez képest — rendkívül nagy. A beszállított anyagot azonnal fel kell dolgozni, hogy minél előbb kutatható legyen. Sok irat és terv segédletek nélkül kerül a Levéltárba, ezek mutatózása még a jövő feladata. Mi kezeljük a különféle szervek irányításával készített vízgazdálkodási adatgyűjteményeket, valamint az MTI-től rendszeresen megküldött vízügyi sajtófigyelőt. A raktári jegyzékeken kivül az 1945 előtti tervekről darabonként, a későbbiekről tervcsomagonként mutatókartont készítünk, földrajzi és szakágazati utalásokkal. (13) Az anyagot — a későbbiek során — számítógépre is át tudjuk vinni. Mivel a kutatók és ügyfelek — szóban és írásban — gyakran kérnek bizonyos témákkal kapcsolatban tájékoztatást, szükségessé vált, hogy az általános levéltárakban levő vízügyi iratokról is bizonyos tájékozódásunk legyen. A teljes áttekintés kedvéért vezetjük a vízügyi iratanyag országos nyilvántartását, amely az OVL, általános levéltárak, irattárak történeti értékű irataira egyaránt kiterjedt. A levéltári munkát 4000 kötetes könyvtár is segiti, amelynek állományát az iratokkal együtt az egyes szervektől vettük át. A tudományos munka során legnagyobb gondot a hivataltörténeti munkára fordítunk, ami egyúttal a levéltári szakmai munka alapját is jelenti. Ezen túlmenően feladatunknak tekintjük a helytörténetírás rendeltetésszerű művelését, valamint a Magyar Vízügyi Múzeummal való együttműködés lehetőségeit felhasználva a népművelési munka támogatását is. A tudományos és feltáró munka során keletkezett cédulaanyagot segédgyüjteményekben (adattárban) őrizzük tovább. E gyűjteményekbe tartozik a vízügyi történeti bibliográfia, a hivataltörténeti gyűjtemény, az általános levéltárakban őrzött vízügyi iratok állagszintü és jelzetekig részletes nyilvántartása, a vízügyi térképkatalógus, az egyes helytörténeti témákra vonatkozó munkacédulák gyűjteménye, valamint a külső fonddossziét kiegészítő, szakigazgatási adatgyűjtemény. 277
