Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Archivum 1–5. A Heves Megyei Levéltár közleményei. Szerkeszti: Kovács Béla. Eger, 1973–75. / 229–233. o.

magyarországi megjelenését. A História Domus kötetek bejegyzéseiből az egri minorita rendi Kordások Társulata stb. működésének késői továbbélését bizonyltja. A körmeneteken kivül a különböző exaltált lelki gyakorlatok végzése a jezsuita Agoniae Christi társulatok tevékenysége sem volt ritka jelenség. Sugár István, Az apátfalvi papirmalom története 1814-1847 c. tanulmányában jelentős műszaki történeti vonatkozást kőzöl. Az egri érseki papnevelő intézet birtokában levő apátfalvi papirmalom Üzemépületével, felszerelésével és a papirkészités egykorú technikájával ismertet meg. Szecskő Károly, Az MDP harca az iskolák államosításáért Heves megyében c. tanulmánya a felszabadulást követő politikai és kulturális életünk fontos állomását mutatja be. Az MDP iskolapolitikájában a közigazgatásnak jutott fontos szerep az államosításban és az uj iskolarendszer megszilárdításában. Könyvismertetések során a helytörténet jelentős állomásait mutató kötetek tartalmába pillanthatunk bele. Majd ezt követőleg Heves megye történeti irodalma 1972. évi válogatott bibliográfiájával Iványi Sándor összeállításában ismerkedhetünk meg. Az Archívum harmadik kötete szintén 1974-ben jelent meg. Kovács Béla, A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora c. tanulmánya az egri érsekség és káptalan korábbi birtokviszonyait rögzitő oklevélgyűjtemény kéziratos másolatainak és nyomtatott kiadásának forráskritikai problematikáit tárgyalja. Szecskó Károly, A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945-1946-ban c. tanulmányában a Függetlenségi Front az első, az egri nemzeti bizottságának megalakulásától kiteljesedő működését, a földosztásban, a termelés megindításában, a közlekedés helyreállításában, a közellátás megszervezésében, nyomon kísérhetjük. Sugár István, Eger város összeírása 1690-ben c. közleménye a török hódoltság utáni települési viszonyokról szól. Ez az összeírás a Neoacquistica Commissio részére készült s a város épületeinek számát, a lakóházak felszerelését tartalmazza. Nemes Lajos, Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében c. közleménye az egri szőlő monokultúra kialakulásáról, a szőlőmüvelés munkafolyamatairól, a XVIII. századi napszámbérekről, főleg Eger város tanácsülési jegyzőkönyvei alapján részletes leírást közöl. Közeli témáról ir Lénárt Andor, Az egri parasztok megmozdulása 1792. jan. 7-én c. közleménye, amely az egri szegények a várban levő uradalmi tömlöc elleni támadásáról számol be. A püspök földesúr a szabad bormérést megtiltotta s a megszegőivel szemben a tisztjei kegyetlen megtorlásokkal éltek s ez vezetett megmozduláshoz. Kilián István, Boldisár király c. közleménye a székesfehérvári püspöki levéltárban talált 1761-ből származó magyar nyelvű egri szinlapot s vele az egri színjátszást mutatja be. Lőkös István, Mikor született Bródy Sándor? c. közleménye a neves újságíró eddig még nem tisztázott születési adatait számítja ki az egri izr. születési anyakönyv bejegyzései alapján. Majd a könyvismertetések után Heves megye történeti irodalma 1973. évi válogatott bibliográfiáját Iványi Sándor összeállításában tekinthetjük át. Az Archívum 4. kötetében a korábbi forrásfeltáró tanulmányok és közelmények sorával találkozunk. Kovács Béla, Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a 231