Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Archivum 1–5. A Heves Megyei Levéltár közleményei. Szerkeszti: Kovács Béla. Eger, 1973–75. / 229–233. o.

XVI. század második feleben c. tanulmánya a magyar történet leghanyagoltabb területéről, régi mértékeinkről hoz uj ismeretlen adatokat elő. A hurdóméretek relativ gyakoriságának megoszlását az egri — gyöngyösi borvidék viszonylatában táblázatban közli. Benkőné Lukács Ágnes, A XDC. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása c. tanulmánya történeti demográfiai országos vizsgálatok keretében a népesedés Heves megyei vonatkozásairól számol be. Sugár István, Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez c. tanulmányában a magyar postaszervezet újjászületéséről ir. Nemes Lajos, Eger város XVIII. századi kézmüvesiparának fejlődése a statisztikai adatok tükrében c. közleménye 1720 és 1790 között 10 éves metszetekben a kézművesség fejlődését az adőösszeirások alapján összeállított táblázatos kimutatásokban vizsgálja. Lénáit Andor, A confraternitások mint szőlőműves céhek c. közleménye az egri egyházmegyében 1766-67. években végzett canonica visitatiő jegyzőkönyveiben hat plébánia bejegyzéseiben a confraternitá sok által közösen megművelt szőlőkkel találkozunk s ezek működéséről részletesebben szól. Kapor Elemér, Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből c. közleménye az egri műkedvelők köre, a Thalia Színjátszó Társaság 1921-1941 közötti működéséről szól. A kötetet a könyvismertetések zárják le. Az Archívum ötödik kötete Sugár István, Az egri vár 1594/95. évi számadása c. tanulmány első közleményével nyit. Az egri vár eleste előtti 1594/95. évi teljes gazdasági esztendő bevételeit és kiadásait részletesen összegező eredeti számadáskötetet a Heves megyei Levéltár állományába tartozó Egri Érseki Gazdasági Levéltár iratai közül a szerző emelte ki és most feldolgozva közli. Az egri vár jövedelmeiről táblázatok közlésével részletes és pontos leírást nyújt, de az egri vár dézsma- és földesúri jövedelmét szolgáltató területet térképen is bemutatja. Nemes Lajos, Eger város állatösszeirásai (1696-1850) c. dolgozata az egri állattenyésztés alakulását vizsgálja. Az állatok összeírását mellékletben közölt táblázatban feldolgozva közli. Sánta László, Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között c. tanulmánya az egész megye területére kiterjedő részletes beszámolót nyújt. A ló, szarvasmarha, juh és sertés tenyésztéséről, 100 km -re eső darabszámukról és az 1000 lélekre eső darabszámukról áttekintést közöl. Az 1884-1895 közötti időben készült összeírások grafikonos bemutatásával, egyedülálló munkát végzett. Az állatállomány hasznosítása szempontjából a gazdaságok nagysága szerinti részesedésről megállapítja, hogy Heves megye az országos átlaghoz viszonyítva alig maradt el. Löffler Erzsébet, Az egri bodnárcéh c. tanulmányában az 1703. évi egri céhlevél által alapított céh történetét tárgyalja. A céh szabályzatát, szervezetét, a mesterré válás útját, vásári kiváltságait és a közéleti szereplését ismerhetjük behatóbban meg. Szecskő Károly, Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945-46-ban c. tanulmánya a nemzeti bizottságok életéről szól. Rendkívüli helyzetben speciális feladatok megoldására hívták életre az egri kultúrpolitikai bizottságot. A kulturális munka szakszerűbb irányítása, Egerben a polgármesteri hivatalban hiányzó kulturális ügyosztály pótlása fő célkitűzéseit adta. Külön említést érdemel a kultúrpolitikai bizottság iskolaügyi tevékenysége, közművelődési tevékenysége, de 232