Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1975. / 217–220. o.

Az aprólékos, gondos kutatómunkán alapuló tanulmány részben Derecske község történetéhez, részben a hajdukutatáshoz nyújt jó adalékot. Módy György "Ujabb adat"-ot közöl tanulmányában "a Báthori Gábor által megadományozott hajdúkról." Vizsgálja a hajdutelepités kérdésének alakulását alapos család- és birtoktörténeti, helynévazonositási kutatás alapján. A kutatás jelenleg 52 olyan hajduszabadságlevelet ismer, melyet Báthori Gábor 1608 április és június között adott ki. "... Az első Fejértóra vonatkozik. 1608 május 17-én kapta Báthori Gábortól Gyarmati István hajduhadnagy." Az 1608. június 11-i bizonyságlevél alapján Szoboszlót, és több a mai Hajdú, Szabolcs, Szolnok megye területén levő települést "Báthori Gábor erdélyi fejedelem Lorántffy Mihályné részbirtokait eladományozta Szénássy Mátyás, Médi István és más hajduvitézeknek." A szerző alapos kutatómunkán alapuló tanulmánya hézagpótló a hajdukutatásban. Mervő Zoltánnénak a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyve I. kötetében "A leányok iskoláztatása Debrecenben a polgári forradalom előtt" cimü tanulmányának szerves folytatása az e kötetben olvasható "A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében" cimü tanulmánya. A,jelzett témát két nagy egységben tekinti át: I. Az alsőfoku leányoktatás helye Debrecenben. II. A felsőbb leánynevelés kibontakozása Debrecenben. Feldolgozásában a szabadságharc elfojtását követő időszakból indul ki; áttekinti a leányoktatás kérdésének alakulásában kibontakozó tartalmi, szervezeti változásokat. Elemzi az 1868-as népoktatási törvénynek a kérdés alakulásában betöltött szerepét. Foglalkozik a "tanulmányi rendszer" alakulásával, a népiskola "szervezeti szabályzat"-ával, az iskolafelUgyelet kérdésével, az 1868-as népoktatási törvény alapján bevezetett ingyenes iskoláztatással, a népiskolai törvény megjelenése után az iskolafelUgyeletben létrejött változással, a debreceni református egyháznak, illetve a református egyháztanács nevelésügyi szakosztályaként működő iskolaszéknek a felügyeletben, irányításban betöltött szerepével. Tanulmánya második nagy szerkezeti egységében az első lépésektől, az 1859. november 16-án ünnepélyes keretek között megnyitott nőneveldétől boncolja a felsőbbszintű leánynevelés kérdésének alakulását. Szól a "8 osztályos nőnevelde szervezéséről". Áttekintést kapunk "A debreceni evangélikus református egyház felsőbb leányiskolájának fejlődéséről 1874-1900 között"-i időből (táblázat). Megtudjuk a tanulmányból, hogy az iskola fejlődésének következő láncszeme, hogy a "VKM 1893-ban az egyház által fenntartott leánynevelő intézet felső osztályait ... fejlődésben levő elsőrendű felsőbb leányiskolának ismerte el és részére 1893-ban a nyilvánossági jogot megadta". A táblázatokkal, kimutatásokkal, statisztikai adatokkal kiegészitett tanulmány hiteles képet nyújt a nővevelés kérdésének alakulásáról. Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (19161919) cimü tanulmányában megismerkedünk a szükségpénz fogalmával, forgalmával, funkciójával; a "Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjával", a "Katonai Beszerzési 218