Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1975. / 217–220. o.

Csoporttal" és ezek szlikségpénzeivel; a háború, a gazdasági helyzet alakulása és e csoportok létrejötte közötti összefüggéssel. A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja létrehozásának célja a közalkalmazottak intézményes természetbeni ellátásának szervezése. Megtudjuk, hogy az 1917. augusztus 5-én megtartott alakuló közgyűlés fogadta el "A debreceni és Hajdú vármegyei közalkalmazottak beszerzési csoportja alapszabályát." Majd ismerteti a szerző az alapszabályt. A csoport működésére vonatkozóan kevés adat maradt fenn. A továbbiakban megtudjuk, hogy "a csoportok eredeti rendeltetése a háború végével megszűnt". Uj forma: "Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termelő és Ertékesitő Szövetkezete Budapest" — a debreceni csoport e cég kirendeltsége lesz. Még e keretek között is végezte a csoport "a kedvezményes ellátásra jogosult köztisztviselők természetbeni ellátásával kapcsolatos feladatokat". (1924-ig) "Az élelmiszerárak alakulása 1917-1918-ban Debrecenben" és "A debreceni városi tisztviselők fizetési besorolása 1914 tavaszán" táblázatok szerves részei a leirtaknak. Teljesebbé lesz általuk a közalkalmazottak helyzetének alakulásáról rajzol körkép. Kár, hogy helyenként a tanulmány szerkezete kissé széteső. Vaskő László tanulmányából a debreceni tankerület vándoriskoláinak történetéhez kapunk néhány adalékot (1945-1948). Megismerjük a vándortanit ói intézményt, mely a tanyavilágban volt hivatott az 1868-as népoktatási törvény megvalósítását szolgálni. Az 1926. évi VE. te. a kötelező népoktatás teljes végrehajtását kívánta biztosítani az un. "érdekeltségi népiskolák" felállításával. Megtudjuk, hogy "a vándortanitői intézmény sem a tankötelezettség teljes megvalósulását, sem az állástalan tanítók elhelyezésének gondját nem oldotta meg." 1945 után egyes nagy külterülettel rendelkező községek felelevenítették a vándoriskola mozgalmat. Megtudjuk, hogy 1946-ban VKM rendelet "hivatalosan is lehetőséget adott vándoriskolák szervezésére". 1948-ban, az iskolák államosítása után helyüket a korszerűbb "tanulóotthonok" vették át. Statisztikai kimutatások, tanfelügyelői jelentésrészletek teszik teljessé az elmondottakat, s adnak átfogóbb képet e "missziót" betöltő iskolákról. Az adatok önmagukért beszélnek; igazolják a vándoriskolák szükségességét. A szerző feltétlen érdeme, hogy az iskolák államosításának 30. évfordulója közeledtén az azt megelőző állapotokról áttekintő képet ad. Gazdag István tanulmányában a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről olvashatunk - (Hajdú-Bihar megyében az 1949-1956 közötti időből). A szerző elemzi munkája bevezető részében a földreform megvalósítását ól az első szövetkezetek létrejöttéig vezető utat ok-okozati összefüggésben és a párt gazdaságpolitikájának szem előtt tartásával. Boncolja a táblásgazdaságok alakulásának útját a földbérlőszövetkezetektől a termelőszövetkezeti csoportokon át a termelőszövetkezetekig. Elemzi aprólékos pontossággal a fejlesztés ütemét, irányát, eredményeit, visszásságait. Mondandóját szervesen egészíti ki "A megye termelőszövetkezeti mozgalmának 1950-56 közötti fejlődését" bemutató táblázat. Foglalkozik az állami támogatás fontosságával (szinte létkérdés egy-egy szövetkezet életében), hitel biztosításával, az irányítás kérdésével, az irányításból adódó visszásságokkal "sok irányú, de nem kellően összehangolt irányítás, ellenőrzés" időnként, a vetésszerkezet kialakításában időnként helytelenül jelentkező kötelező jellegű előírásokkal. Kedvezően éreztette hatását "a KV. 1955. március 4-én kelt 219