Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Bács-Kiskun megye múltjából I. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai II. Kecskemét, 1975. / 213–217. o.

A ménestartás fontosságának kiemelésével zárja tanulmányát a szerző "... századokon át anyagi javákhoz, társadalmi megbecsüléshez, erkölcsi tőkéhez juttatta Kecskemét városát a ménestartás." A magyar agrártelepülés XVIII. századi népességi viszonyait igen jól szemlélteti a következő tanulmány: Bárth János: Fájsz népessége a XVM. század közepén. ("Árpád unokájának nevét viselő Fájsz község" a Duna mellékén fekszik. A történeti, demográfiai, néprajzi, névtudományi szempontból jelentős összeirás a Kalocsai Érseki Levéltárban található.) Bevezetőben bemutatja a szerző Fájsz község gazdasági helyzetének, jogi viszonyainak alakulását. Majd teljes terjedelmében közli az 1762-es lélekösszeirást "Status animarum Fajsziensium". A több szempontból elemzett, értékelt összeirás főbb rovatai, területei: — A falu házainak sorszáma. (161) — A házakban, illetve háztartásokban élő személyek megnevezése. A nevek mellett rövid megjegyzéseket találunk, amelyek a családon belüli rokoni vagy szolgálati viszonyra utalnak." — Az egyházi adó kivetésének alapját képező, házaspárokat számontartő rovat." — Az összeírtak életkorát feltüntető rovat. — Gyónást, bérmálást számontartő rovat. — "Egy-egy ház, illetve háztartás népének teljes lélekszáma. Összesitése adja ki a Fajszon lakő 1023 főt." Megismerjük a tanulmányból az összeirás nyelvét, a fajsziak társadalmi helyzetét, vallását, a háztartások, nagycsaládok fogalmát, szerkezetét, a falu lakosságának korösszetételét, a vezeték- és keresztnevek előfordulását, a település alakulását. A sok szempontú pontos elemzés igen jő forrásanyag a honismeret, helytörténet munkásai számára. A forrásanyag teljes terjedelmű leközlésével az összeirás hozzáférhető azok számára is, akik a helyszínen nem tudnak levéltári kutatást végezni. A következő tanulmány Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez nyújt adalékot "az 1768-as cigányosszeirás népességstatisztikai — demográfiai adatai" alapján. A tanulmány szerzője Mészáros László. Az összeirás adatainak elemzése; %-os értékelése alapján megismerjük a Bács-Kiskun megyei cigányság kb-i létszámát (1700-1800, az összlakosság 1,2%-a), nemek szerinti (52,4% férfi, 47,6% nő), kor szerinti (48,8% gyermek, 49,8% produktív korú felnőtt, 1,4% idősebb), családforma szerinti összetételét. (91,3% a maihoz hasonló szűk család, 4% nagycsalád, 4,7% családtöredék). A cigánynépesség gazdasági, társadalmi viszonyairól megtudjuk, milyen a keresők, eltartottak aránya (kereső 23,4%, eltartott 76,6% - 100 keresőre 327 eltartott —), a keresők foglalkozás szerinti (közel 2/3-ad fémmüves — lakatos, kovács —, közel 1/3-ad zenész), vallási megoszlása. (84,9% római katolikus, 10,3% református, 4,8% görögkeleti.) Megismerjük a tanulmánybői (az összeirás alapján) a cigányok névadási szokásait. (Nők — férfiak keresztnevei.) Minden adat lakóhely szerinti és lakóhelytipusonkénti (mezőváros 7, falu 24, puszta 2) bontásban olvasható. 214