Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Jároli József: Borsodi történelmi évkönyv V. Szerkesztette: Deák Gábor és Román János. Miskolc, 1976. / 208–209. o.
BORSODI TÖRTÉNELMI ÉVKÖNYV V. Szerkesztette: Deák Gábor és Román János Miskolc, 1976. Ötödik kötetéhez érkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helytörténeti kutatás szinvonalas orgánuma. Az öt kötet jól mutatja azt a szükségszerű szerkesztői koncepcióváltozást, amelynek főmotiválőja egy specializált megyei kutatógárda kialakulása. Az első két kötet tematikája még felöleli a megye történetének csaknem valamennyi korszakát és számos témáját. A harmadik kötet már a felszabadulás évfordulójához kötötten közöl e tárgykörbe tartozó szinvonalas tanulmányokat. A IV. kötet agrátörténeti témák feldolgozását adja. A tanulmányok összessége jól mutatja az ezen a téren bekövetkezett hatalmas változásokat. Az V. kötet látszatra visszafejlődést jelent, hiszen a közölt tanulmányok időben, tematikában nagy változatosságot mutatnak. Az előszóból tudjuk meg, hogy a közreadott dolgozatok a megye központjától távoleső borsodi, abauji, zempléni helységek politikai, gazdasági, társadalom- és művelődéstörténetéről adnak képet. Mi indokolja ezt a megkülönböztetést? Közismert, hogy a nagy centrumoktól távoleső települések a helytörténet kutatóinak figyelmét is gyakran elkerülik. A nagyvárosok, ipari centrumok, közigazgatási székhelyek, uradalmi központok helyzeti előnyükből adódóan szinte kínálják a vizsgálandó témákat. A Borsodi Történeti Évkönyv jelen kötete mutatja, az ipari centrumoktól, közigazgatási központoktól távoleső, színtelenebb históriát igérő régiók felfedezése is számtalan tanulsággal szolgál. Egyrészt érdemtelenül kerülik el a kutatók figyelmét ezek a területek, másrészt e régiók településeiben is élnek olyan helytörténeti kutatók, akik a kevesebb figyelem és érdeklődés ellenére is kincseket tudnak kiaknázni. Itt a múlt másutt talán jelentéktelennek tűnő helyi emlékei is nagyobb fontossággal birnak, mutatják ezt a szépen formálódó helytörténeti gyűjtemények. A tanulmányokban nem egy helyütt hivatkoznak e gyűjteményekben található tárgyi és irott emlékekre. A lelkiismeretes, alapos részkutatások nyomán olyan témák kerültek napvilágra, amelyek másutt is érdemesek lennének a vizsgálódásra. A kötetben közölt kilenc tanulmány több mint fele egy község, járás helytörténetének hosszabb, rövidebb periódusát kivánja áttekinteni. Zsuffa Tibor Monok község vázlatos ipartörténetének megírására vállalkozott. Az uradalmi kisüzemek, téglagyártó színek, a kőbányászat, a szeszfőzde, a kisiparosok tevékenységéről kaphatunk értékes adatokat a dolgozatból. Monok tipikusan agrár népességű település, ennek ellenére mégis a maga idejében a helyi viszonyok között fontos funkciót betöltő ipar jött létre. Ez a tény nyilvánvalóan összefügg a magyar kapitalizmus jellemző sajátosságaival. A mai viszonyok rajza arra is jő példa, hogyan igyekezett a község a felszabadulás után bizonyos szolgáltató feladatokat megoldani (ktsz-ek, szikviz üzemek, malmok, kisiparosok). Mivel az ipartörténet jórészt a gyáripar múltjával foglalkozik, talán nem volna haszontalan másutt is hasonló vizsgálódásba kezdeni. Ádám István Adatok Sziksző község helytörténetéhez cimü tanulmányában több országos történethez kapcsolódó szikszói vonatkozású tényre hivja fel a figyelmet. A tanulmány nem átfogó községtörténet. A Dózsa parasztháború, a török hódoltság, a Thököly felkelés, az 1848-49-i szabadságharc helyi, de országos kihatású eseményeit kapjuk, elsősorban irodalom alapján. Külön tanulmány tárgya lehetne a szikszói algimnázium részletes történetének megírása, amelynek most csak a vázlatát adja a szerző. 208