Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Jároli József: Borsodi történelmi évkönyv V. Szerkesztette: Deák Gábor és Román János. Miskolc, 1976. / 208–209. o.
Tokaj legujabbkori történetének legfontosabb mozzanatai nyertek összegzést Pap Miklós kutatásai nyomán. 1918, 1919, a Horthy-korszak vázlatos ismertetése, a felszabadulás krónikája és az azt követő demokratikus átalakulás bemutatása képezi a tanulmány gerincét. Különösen szemléletes a tanácsköztársaság tokaji eseményeinek megelevenitése, amelyhez segitségül hivja a szerző a szemtanuk egykori naplójegyzeteit is. Nagy Géza Karcsa község művelődéstörténetével uj kutatási területet mutat be, amely a kis települések esetében is hasznos kutatási téma lehet. Nemesik Pál az ózdi járás és Ózd felszabadulás utáni eseményeiről, a népi demokratikus rendszer kialakulásának első hónapjairól irt értékes tanulmányt. Munkája éppen e korszak helyi specifikumai miatt az országos történetírás érdeklődésére is joggal tarthat számot. Zádor Tibor a diősgyőrvasgyári zenei élet nagy szervezőjének, jeles alakjának Senger H. Gusztávnak állit emléket. Senger szerepe az országos hírnevet szerzett diósgyőri munkás zenei életben túlmutat korán, és bizony a ma számára is tartogat aktualitásokat. A kötet két tanulmányt szentel Miskolcnak. Komáromy József posztumusz munkája a miskolci belváros településtörténetének több eddig ismeretlen kérdését veti fel az irásos emlékek és egy sajátos régészeti feltárás eredményei alapján. A szerző jól ismerte a belváros minden házát és ahogy a régi épületek bontőcsákány alá kerültek, megvallatta a törmeléket és a felszínre került alapokat. Következtetései a város történetének számos uj kérdését vetik fel, és a szerző a válaszokat vitakérdéseknek szánta. Sajnos az utókornak már nélküle kell mérlegre tenni kutatása eredményeit. A tanulmány kapcsán másutt is érdemes lenne felfigyelni a lebontásra kerülő jellegzetes épületek multat őrző titkaira. Tóth Pál: "A köztisztviselők társadalmi életének és politikai arculatának jellemző vonásai Miskolcon az 1919-1939. években" cimü tanulmánya korkép a város különböző hivatalaiban, pénzintézeteiben, üzemeiben, oktatási intézményeiben működő értelmiségiek helyzetéről. Az alapos társadalomrajz sokban segit szétfoszlatni az ellenforradalmi korszak köztisztviselőinek állítólagos extra helyzetéről kialakult téves nézeteket. Beránné Nemes Eva az 1939. országgyűlési választások borsodi eseményeit tárgyaló tanulmányát nem véletlen említjük Tóth Pál dolgozata után. A kitűnő tanulmány jól mutatja, hogy egy belpolitikai esemény kapcsán a Horthy korszak reakciós köztisztviselői, a gazdasági élet exponensei hogyan fognak össze pozícióik védelmében. A kötet egészét tekintve örömmel állapithatjuk meg, hogy anyaga jól szolgálja a szűkebb haza múltjának megismerését. Azzal, hogy a szerkesztők, várhatóan kevésbé szines történeti anyagot adó területek múltjával foglalkozó publikációkat fogadtak el, meggyőzően bizonyították a helytörténeti kutatás régióktól független fontosságát. Az eddig megjelent öt kötet egyben községi, városi majd megyei monográfiák, illetve monográfia alapanyaga lesz, a közölt tanulmányok értékei alapján. Jároli József 209