Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

(10) V. ö.: Emánuel Fellenberg, Landwirtschaftliche Blátter von Hofwyl. Bern, 1808-1817. K. Birnbaum, Universitáten und die isolirten landwirtschaftlichen Lehranstalten. Giessen, 1862. Ch. d'Elvert, Die Culturfortschritte Mahrens und Österreichisch-Schlesiens, besonders im Landbaue und der Industrie, wahrend der letzten hundert Jahre. Brlinn, 1854. C.M.G. Seilern, Die Hochschule flir Bodenkultur in Wien. Wien, 1879. Július Künn, Das Stúdium der Landwirtschaft an der Universitat Halle. Geschichtliche Entwicklung... Halle, 1881. Egon Zóller, Die Universitáten und Technischen Hochschulen. Berlin, 1891. E. Reich, Pristi vybudováni zemedelského skolstvi zvlaste vysokého na Morave. Olomouc, 1916. Miloslav Vávra, 150. vyroci zemedelského uceni v Brne. Brno, 1966. A technikatörténet, a szabadalmak összefüggéseire lásd: Pach Zsigmond Pál beszámolója és Makkai László korreferátuma az MTA előtt a IV. (bloomingtoni) Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról. Századok 1969. 1. sz. Az edinburgh-i Class of Agriculture and Rural Economy 1791, az oxfordi Sibthorpian Chair of Agricultur 1796-ban keletkeztek. G. E. Fussel, Mezőgazdasági oktatás Angliában 1914 előtt. Agrártörténeti Szemle 1975. 3-4. sz. (11) Az első állatorvosi intézetet az alforti Claude Bourgelat 1762-ben alapította (lyoni modell), amelynek mintájára a francia kormány 1765-66-ban ujabbat Alfortban hozott létre. Ott Louis fasteur tanítványai (Nocard és mások) munkásságával a hazai kutatómunkát is megtermékenyitő tudományos iskola bontakozott ki. A szakirodalomban az egyetemtörténetről gyakran eltérő adatolások találhatók, ezért a külföldi intézményekre vonatkozó évszámokat nemzetközi kiadványokkal is egybevetettem: The World of Learning 1974-1975. London, é. n. 1-2. H.T. Williams (szerk.), L'enseignement agricole au niveau universitaire. Paris, 1965. GatlihKornev - Litvinenko, Szeljszkohozjajsztvennüe VUZÜ SzSzSzR. Moszkva, 1965. World List of Universities 1975-76. Paris, 1975. Helyenként azonban ezek a források is egymásnak ellentmondó adatokat közölnek. (12) Lásd: V. I. Lenin, O nauke i vUszsem obrazovanii. Moszkva, 1967. A szocializmus a mezőgazdasági gépészmérnök-képzés kereteit (Vüszsie insztituti po szeljszkohozjajsztvennomu masinosztroeniju, ill. fakuljtetii po masinosztroeniju stb.) is gyorsan megteremti. Lenin, i. m. 314. old. A korábbiakra v. ö.: Albert Thaer, Geschichte meiner Wirtschaft zu Möglin. Berlin - Wien, 1815. Egon Zöller, i. m. Max Steinmetz (szerk.), Geschichte der deutschen Universitáteten und Hochschulen. Institut für Hochschulbildung und Ökonomie. Studien zur Hochschuientwicklung. Berlin, 1971. A.M. Grincsenko (szerk.), 150 let Harkovszkomu ordena Trudovogo Krasznogo Znameni szeljszkohozjajsztvennomu insztitutu im. V.V. Dokucsajeva (1816-1966). Kijev, 1966. 3-14. old. V. I. Sumkov, VoproszU agrarnoj isztorii Rosszii. Moszkva, 1974. 374. old. Jurkowska - Komornicki Litynski, Dzieje Studiów Rolniczych w Krakówie 1890-1962. Krakőw. 1965. 9-116. old. — Faculté des sciences agronomique de l'Etat Gembloux-Belgique. Gembloux, 1973. 69-84. old. Jaroslav Sidak (szerk.), Spomenica u povodu proslave 300 godisnjice Sveucilista u Zagrebu. Zagreb, 1969. 1-2. köt. (13) OLt N23 Regnicolaris lt. Archívum Palatinale, ált. iratok, Politíca 1. cs. 179596; Országgyűlési lt. 1843 követutasitások 4 fasc. 321, 8 fasc. 808. sz.; Helytartótanács Departamentum Litterario-Politicum, Senatus Regiae Universitatis Budensis 1780-83; Htt C 41. Acta studiosorum acatolicorum 1770-79 4/b sz. Pecze Ferenc, Az első magyarországi jogakadémiák és a tananyag-korszerUsités a XVm-XIX. századfordulóig. Jogtudományi Közlöny 1968. 3. sz. Uő., Der • • 170