Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

Reehtsunterricht in Ungarn im 18. Jahrhundert besonders an den rechtswissenschaflichen Akademien (In:) Acta fac. jur. Universitatis Comenianae II. 1968. 203-215, 343-345, 385. old. Udvardy László, Az egri jogliceum története (17401896). Eger, 1898. 60, s köv., 68-103. old. Soós Imre, Az egri egyetem felállításának terve (1754-1777). Eger, 1967. Maizner János, A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata. Kolozsvár, 1890. (14) V. ö.: Mihalovits János, Az első bányatisztképző iskola alapítása Magyarországon (In:) Bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatásunk története 1. füzet. Sopron, 1938. Vadas J., i. m. (15) A jelenlegi témaválasztás kifejezetten azokat az agrárintézeteket öleli fel, amelyek az adott korszaknak megfelelő felsőfokú vagy ahhoz közelítő oktatómunkát képviseltek. Nem vontam ide a 18. századvégétől számítva hosszabb-rövidebb ideig működött sok tanintézetet, bár azok a szakismeret-terjesztését befolyásolták, távlatilag a szaktanár-képzés igényével léptek fel stb. A tanulmány a tallősi, a szempci (1764-től) institutumra, a tatai folytatásra, a liptóujvári (hradeki) erdészeti (1796-1815), a szarvasi (1779-1795, 1799-1806) vagy a nagyszentmiklősi (1799-1855, újból 1863-tól) tanintézetekre nem térhetett ki. Nem kellett itt a kismartoni, a nagyszebeni erdészeti (1806, ill. 1817-től), a rohonci (1839-1841), a zelem éri (1845-1848), sem a szőkefalvi (1846-1848) gazdasági iskolákkal se foglalkozni. Mindenesetre létük bizonyítja, hogy a tárgykör több fokozaton való (alsó-közép-felső) tanításának társadalmi-gazdasági-művelődési igénye felerősödött és a teljesítés lehetőségei is szaporodtak. Lásd még: Fináczy Ernő, A gazdasági felsőbb szakoktatás kezdetei Mária Terézia alatt. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1899. VI. évf. 199-204. old. Benkő Samu, Sorsformáló értelem. Bukarest, 1971. 134-147. old. Kollwentz Ödön, Az alsó- és középfokú erdészeti szakoktatás és az erdészeti szakmunkásképzés története. Agrártörténeti Szemle 1976. 1-2. Cselőtei L. (szerk.), Kertészet. Bp., 1967. 37-39. old. (16) OLt P. 1765. Balassa Ferenc 1789. 4. tétel. Lippay János, Posoni Kert. Nagyszombat-Bécs, 1664-1667. 1-3. Sülé S., Pethe Ferenc és a Georgikon. Agrártörténeti Szemle 1957. 3-4. Uó'., Kisszántói Pethe Ferenc 1763-1832. Bp., 1964. Kállay István, Balassa Ferenc iratai (In;) Ember Győző emlékkönyv. Levéltári Közlemények XLIV-XLV. évf. 247-271. old. (17) V. ö.: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár Ms 5385/288. sz. Makkai László, Uj adat és uj szempontok Verancsics Faustus magyarországi mérnöki tevékenységéhez (In:) A magyarországi tudomány- és technikatörténeti konferencia anyagából. Bp., 1973. 39-43. old. Balásházy János, Tanátsolatok a magyarországi mezei gazdák számára. Sárospatak. 1829. Sőtér István, A sas és a serleg — Akadémiai arcképek. Bp., 1975. Pach Zsigmond Pál - Vörös Antal (szerk.), A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Bp., 1975. Stefanovits P., i. m. Sarlós M., Széchenyi és a feudális jogrend átalakulása. Bp., 1960. 21, s köv. old. Uő., Deák Ferenc és az úrbéri földtulajdon az 1832-36-i országgyűlésen (In:) Csizmadia - Pecze (szerk.), Jogtörténeti Tanulmányok I. Bp., 1966. 193-212. old. Kubinszky Mihály, Széchenyi István szerepe a műszaki tudományok kibontakozásában. Magyar Tudomány 1976. 12. sz. (18) Lásd: GATE Egyettört.: Einschreib-Buch für die Studirenden an der. k. k. Hőheren Landwirtsch. Lehranstalt zu Ung.-Altenburg in den Schuljahren vom 1859 bis 1864. Vörös A., i. m.; Stefanovits P., i. m.; M. Vávra, i. m. Közvetve: Miros171