Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

dásának (mezőgazdaság-földművelés, állatorvos, erdészet stb.) mérsékelten teret engedett, viszont egyazon szak azonos rangú főiskoláinak párhuzamos kibontakozását hátráltatta. Ilyen "szükrezárás" nyomán a felvilágosodás néhány vivmánya (egyetemi mezőgazdasági tanszék, Georgikon stb.) visszafejlesztést szenved és áldozatul esik. A felső közigazgatás arra korlátozódott, hogy az eladdig elkülönült mindegyik szakágazatnak az egész birodalomban lehetőleg csupán egyetlen felsőfokú tanintézete legyen. Ez az általános irányvonal a lajtántuli területeknek csak rövidtávú előnyöket hozott; összhatásaiban minden országnak hátrányos volt. A birodalmi hatósugarú kizárólagos-egyedüli agrárfelsőoktatási intézmény koncepciójának nem mondott ellent, ha székhelye magyarországi területre esett. A már meglevő tanintézet hagyományának kész helyzetét többnyire tudomásul vették. Hasonló megfontolás másirányu képzésnél (pl. bányamérnöki) is érvényesült. A korabeli specializáltság szerint egy-egy birodalmi agrárfelsőoktatási intézet exkluzivitása megtűrte, hogy azok (a belső országhatárokra tekintet nélkül) bárhol létezzenek, amennyiben a bécsi kormányszervekhez közel voltak. (49) A hazai agrárfeisőoktatás fejlesztésében közrehatott két szembenálló fő irány konkrét jegyeit a bécsi és a pesti állatorvosképzés kiépitésének egybevetése kézzelfoghatóan bizonyítja. Ugyanezt a magyaróvári gazdasági és a Selmecbányái erdészeti tanintézetek sajátos fejlődésmenete is hitelesiti. E kétirányú tanintézetalapitási készségek ismételt összeütközéseiről a veterinaria oktatásának majd egy évszázados gyakorlata tanúskodik. Gerard van Swieten eszmehagyatékát felelevenitő Mária Terézia 1776 első munkanapján Esterházy Ferenc kancellárhoz óbudai állatorvosiskola lehetőségéről irt. Ez a Handbillet, az Egyetem Budára helyezésének küszöbén, önálló "Veterinárschule in Altofen" tervről beszél. De végül csupán bécsi intézetalapitás (1778) lett; mig a majdani pesti orvoskari állatgyógyászati tanszékre további közel egy évtizedet kellett várni. Rendkívüli tanár a tárgyat az orvoskaron 1783-tól adta elő. A tanszék pedig szivős küzdelem árán II. József elhatározásának jóvoltából 1787-től működhetett. A két város rokonintézményei között azonban, Tolnay Sándor tanár fáradozásai ellenére, teljes paritás távolról sem alakult ki. (50) Mindenekelőtt a szervezeti szintjeik (önálló tanintézet — kari tanszék) lényegesen különböztek. A strukturális aránytalanságot fokozta, hogy a létszám adottságaik is feltűnő eltérést mutattak. így pl. az 1850-es évek elején a bécsi javára 20:6 (a professzori helyek mutatói még kedvezőtlenebb — 6:1) diszparitást jeleztek. A nyomasztó különbségek a hazai intézet rovására fél évszázadnál is messze tovább éltek. A híres Wiener med. Wochenschrift 1856-ban az egész pesti Egyetemet az "eine Universitátsstadt zweiten Ranges, eine Hochschule in partibus" gunyorosan szánakozó jelzővel illette. (51) A pesti állatorvosi tanszékalapítás, a késleltetett és alacsony fokú szervezeti realizálásától függetlenül, kétségtelen pozitívum volt. De ezt követően a neoabszolutizmus időszakában ujabb felemás központi intézkedések okozta fordulatokon kellett átesnie. Egyik 1851-ben zajlott le, amikor az Egyetemből a tanszéket rövid utón kiemelték. Fokozatosan vezetett önállósodás ugyan kívánt (és javasolt) előrelépést képviselt volna. A különválasztást a tudományok differenciálódása mind az egyik szakterülettől (orvosi) való távolodás, mind másokhoz (agrár) közeledés értelmében egyaránt napirendre tűzte. De az egyetemszervezet két lépcsőfokán (fakultás, összegyetemi szintek) egyűtemben áthaladó hirtelen és nagy ugrás az érdemi oktatómunkát visszavetette. 164