Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.
mán, a politikai tárgyak és az alkotmány előadásának mellőzését hagyta meg. Az ehhez hasonló kormányzati intézkedések különösen a természet- és a tarsadalomtudomá nyok kettős vonzásában is levő agrárfelsőoktatás erősödését fékezték. A korabeli felsőség intencióit a hanyatló rendiség osztályszerkezetében virulens, számunkra ma már meghökkentő hatalmi tultengések magyarázzák. A helytartótanács pl. "az iskolai törvényeket áthágó diákok" szüleire is jogkövetkezményeket helyezett kilátásba. Normatív irányitásán felül, az egyetemi autonómia sérelmére, konkrét esetekben (1826, 1831 stb. évi juriszdokcionális ügyek) is konzervatív nyomást fejtett ki. Bürokratikus kényszereszközökkel 1835-36-ban az állatorvosképzést is felölelő orvostudományi, valamint a jogtudományi karokat arra szorították, hogy dékánjaikká egyetemen kívüli személyeket válasszanak stb. (25) Felső állami irányitás tekintetében a keszthelyi és a magyaróvári agrártanintézetekről létezésük kezdeti időszakából még keveset lehet mondani. Ezek ugyanis magánalapitásu és a mecénás által igazgatott intézmények voltak. Jóllehet a Georgikon létesítésének ügyével előzetesen államszervek is foglalkoztak, a kezdeményezés mégsem tőlük indult ki. Az alapítási szándékot Zala vármegye közgyűlésén Festetics György még 1795. márciusában bejelentette. A józanul nagyigényű tervet, az alapítónak az udvarral támadt ellentétével is gatoltán, legalább annyi tartózkodás és kétely porlasztotta, amennyi bizalom övezte. Az óvári agrártanintézet alapítása esetében Mosón vármegye magatartása, a nyilvános oktatási jelleg indokolt feltétele mellett, kedvező volt. Az ügyet a megye hivatalos támogatásban részesítette; a helytartótanácshoz mindjárt feliratot intézett, hogy az alapítólevelet erősítsék meg. A központi szervek, főleg a kancellária azonban a megvalósítást Albert Kázmér herceg szándékával szemben hátráltatták. Ezeket a művi akadályokat az alapító végül az uralkodóhoz előterjesztett folyamodással sikeresen áthidalta. (26) A rendi jellegű központi államszervek irányító tevékenysége az agrárfelsőoktatás kialakulása utján előremutató és hátráltató elemeket egyaránt tartalmazott. Szervezeti egységek alapítása vagy ezek jóváhagyása nem pusztán jogi kereteket, hanem érdemleges működési biztonságot is teremtett. Ezeken kivtil, mégha olykor szűkmarkú bizalmatlansággal is, anyagi eszközökről, épületekről, felszerelésről — amelyeknek pl. az állatorvosképzés esetében kivételes hordereje volt —, általában gondoskodtak. De a rendi felső államszervek gyakran negatív fékező irányítást fejtettek ki. Intézmények működését indokolatlanul megszüntették (egyetemi mezőgazdasági tanszék stb.), vagy létrejöttüket elodázták (pl. reformkori javaslatok), a tárgyi feltételeket korlátozták. Máskor pedig, konzervatív elvek érvényesítésével, az agrártudományok és felsőoktatási szervezetük differenciálódásának huzamosan útját szegték. Ezekből a megnyilvánulásokból az irányító-irányított viszonyában ellentmondások származtak, amelyeket a társadalmi és tudományos haladás együttes erejével küzdöttek le. Summázatként megállapítható, hogy mindebből tehát nem a felső irányitás abszolút káros és felesleges voltára következtethetünk. Ellenkezőleg az agrárfelsőoktatás fejlődésére hátrányos maradi szervezete és szelleme kiküszöbölésének, korszerűbb feltételekkel való helyettesítésének igényéhez kellett eljutni. Az egyetemirányitás alapkoncepcióját és felügyeleti szervét illetően számottevő változást az 1848. évi 19. te. hozott. E törvény a még egyetlen hazai egyetemet a közoktatási miniszter hatósága alá rendelte. Másik pillérként a kétirányú tanszabadság elvét — beleértve, hogy a rendes tanárokon kivül más tudósok is oktathatnak — fogalmazta meg. Az uj jogszabályi alap az alárendeltség és felelősség addigi rendszeréhez képest haladást jelentett. Ez a szabályozás az akkori egyetemszervezetbe épült állatorvosképzésre és mezőgazdasági tanszékre tételesen vonatkozott. Az egy157