Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

korú agrárszakoktatást Önálló szervezetekben reprezentáló magyaróvári, keszthelyi és részben a selmeci tanintézetek viszonylatában pedig csupán lehetséges fejlődési távlatot jelezhetett. 6. Az intézmények belső szervezete. Mezőgazdasági felsőoktatási intézményeink 1848 előtti saját szervezeti felépítésének vizsgálata az állami felső irányitás problematikájánál részben szUkebb, részben tágabb kiterjedésben mozog. Ha e különbségek határait összemérjük, akkor ebben a korban az agrártanintézetek belső szervezetének i tématerülete együttvéve, igazgatásuk sokrétű kérdéseihez képest, érthetően jóval keskenyebb lesz. A felső irányitás fogalomkörébe vonható tevékenységek ugyanis az első kezdetleges agrároktatási formák tervezeteitől számitva érvényesültek. Ez még az önálló magánintézetek (Georgikon, Óvár) alapitása körüli jóváhagyási eljárásra is vonatkozik. A kormányzat közigazgatási funkciói e téren az Egyetembe épülő állatorvostani és mezőgazdaságtani szervezeti egységek megszületésétől tovább bővültek. E két tanszék belső tagozódásáról azonban egyelőre kevéssé lehetett beszélni. A viszonylag kislétszámu, néhány fős egységeknek sui generis szervezete úgyszólván nem volt. Ez a körülmény természetesen a tanszékek egyetemi jellege és a közigazgatási szubordináciőba való tartozása tekintetében semmi kétséget nem támasztott. A belső szervezeti felépítés mindenekelőtt az önálló agrárfelsőoktatási intézetek létezése és működése nyomán alakulhatott ki. Ebből a szempontból viszont mostani témahatárunk némileg szélesebb, mint az állami irányitás kérdéseinek kifejtésénél volt. Főként éppen az önálló és jelentős agrártanintézetek magánigazgatás alatt állottak; megalapításuk után a közigazgatással már közvetlenül nem függöttek össze. Az agrárfelsőoktatás alapköveinek lefektetésével szerzett elévülhetetlen érdemeik indokolják, hogy szervezetüket röviden áttekintsük. (27) A tárgyalt korszak oktatási rendszerében az önálló agrartanintezetek közül viszonylagosan felsőfokúnak legfeljebb hármat lehet minősiteni. Köztük a Georgikon (1797) a felső- (pl. pristaldeum), a közép- ("filosofiai lyceum") és alsőfokon mélyen tagolt sokszinü elemekből épült fel. Fél évszázad alatt szüntelen mozgásban levő belső szervezete néha szeszélyesen módosult. Igazgatása az un. direkció és az archoni, 111, professzori tisztségek révén valósult meg. Szervezeti keretei a képzési szintek és a müveit szakágazatok szerint differenciálódtak. Ezek a mezőgazdaságtan (plánták, állatok, ökonómia, Urbárium, hegyi Articulusok stb.); a matematika (pl. trigonometria, építészet), fizika-veterinaria (anatómia, közegészségügyi rendelkezések) voltak. A pristaldus tárgyak (Tripartitum, úrbéri magyarázatok, agrárismeretek stb.) az uradalmi jogi igazgatás ellátására képesítettek. E szakra, amely 1804-ben nyiltrmeg, a felvételhez akadémiai, 111. egyetemi jogvégzettség kellett; egyik jeles tanára Pfahler Károly, a Jus Georgiáim Regni Hungáriáé (1820) szerzője volt. A továbbiak az (agrár) építőmérnöki; a kertészeti; az erdészeti és vadászati oktatás egységeit ölelték fel. A tanintézet könyvtára nagy nehézségek árán jött össze és használatát időnként a tanároknak is korlátozták. Közel félezer holdas tangazdaságáról a mecénás a ná- » dórnak már 1799-ben jelentést tehetett. Ennek az uradalomtól elkülönitett jószágtestnek a területe utóbb növekedett. Levéltári források a magántanintézetben eluralkodott öncélúan bürokratikus ügymenetről (pl. a tanárok sürü ciklusos Írásbeli jelentések készítésével terméketlen megterhelése) tanúskodnak. Ridegen kitenyésztett intrikus légköre a tudományos158