Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

tokhoz kötődnek. Mig a felső irányítás szerkezete esetenként változott, az intézmények belső szervezete ugyanezeken a módosulásokon változatlanul áthaladt. Forditva is megtörtént, hogy a közigazgatás adott ismérvei alapjában megmaradtak, viszont a tanintézetek tudományos és pedagógiai struktúrája lényegesen megváltozott. Ráadásul valamennyi agrárfelsőoktatási intézmény egymástól eltérő fejlődési Ütemeinek egyedi sajátosságait is tiszteletben kell tartani. II. AZ AGRÁRFELSŐOKTATÁSI SZERVEZET KEZDETI FEJLŐDÉSE 4. Első szervezeti egységek, tanintézetek alapítása. A bevezetőben taglalt minták egyikének megfelelően rendszerint egyetemi fakultások keretében mezőgazdasági tanszéket állítottak fel. Ezek a primordiális szervezetek a 18. század derekáig a németországi, svédországi (Halle, Uppsala 1727, 1759) stb. egyetemeken jöttek létre. A mezőgazdaságtan (theoria oeconomiae ruralis) inditő lépéseit az egyetem szervezetben más tanszékekkel és tárgyakkal mellérendelten tette meg. Hasonló megoldásod a századvégén másutt (pl. az olomouci egyetemen a tárgyat 1786. nov. 15-én vezették be) és nálunk (1777) is tovább szaporodtak, hogy helyükre majdan különálló agrárintézetek lépjenek. (10) A felsőoktatás korszerűsítésében az önálló agrártanintézetek szervezetének kialakítása fontos lépcsőt képezett. Köztük a szűkebben vett mezőgazdasági, továbbá az állatorvosi, az erdészeti és a többi társágazatot művelő-oktató intézetek egyaránt életre keltek. Szorosan e tárgykörben az ars veterinaria oktatását Lyonban 1762-ben szervezték meg. E fonalat az alforti (1765), a hannoveri (1778), a Toulouse-i (1828) állatorvosi tanintézetek alapításai tovább szőtték. A bécsi Tierárztliche Hochschule (korai elődje 1767) rendszeresen 1778-tól kezdett működni. (11) Ebben a sorban a berlini erdészeti akadémia 1770-ben, a dreissigackeri erdészeti és vadászati akadémia (1801), 1803-ban léptek szinre. A varsói Szkola Glőwna Gospodarstwa 1816, a harkovi V. V. Dokucsajev agrártanintézet (folytonosságát a marymonti alapításra vezeti vissza), a Gorki-i intézmény és a moszkvai Tyimirjazev akadémia 1816, 1840, 111. 1865-ben keletkeztek. Az agrároktatás atyjának nevezett A. Thaer orvos cellei kísérletét a möglini tanintézettel folytatta. Ennek rangját a berlini Egyetemhez való kapcsolása (1820) emelte, de az akadémia az 1860-as években megszűnt. A hohenheimi akadémia (1818-től máig) jóval nagyobb jelentőségre tett szert és végül több fakultást integrált. A belga Gembloux-i Faculté des Sciences Agronomiques de l'Etat (a louvaini két egyetemen flamand és francia oktatási nyelvű agrárkarok előzményeitől eltekintve) alapjait 1860-ban rakták le. Ezek serkentő példája hamarosan más országok felsőoktatás fejlesztési tendenciáiban számos követőre talált. (12) Az agrárfelsőoktatási intézmények kifejlesztése az európai kontinensen kivül is felgyorsult. így az elsők között a kanadai McGill egyetemi (1831) mezőgazdasági fakultás kapuit nyitották meg. A századfordulóig az uj- zélandi Canterbuiy Agricultural College (mai Lincoln College előde) 1878, a kingstoni (Rhode Island) College of Agriculture and Mechanic 1892-ben, s más rokonintézetek sorra jöttek létre. Hazánkban az agrárismeretek oktatása szintén a fent jelzett kettős utón indult. E kétágú folyamatok mintegy fél évszázados távon párhuzamosan futottak. Utaltam arra, hogy mezőgazdasági tanszéket elsőizben az éppen Budára települt Egyetem a Ratio Educationis nyomán az 1777-78-as tanévben kapott. Folytatólag Mária Terézia 153