Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

tős fejlődésen mentek át. Megismétlődően magasabb (akadémiából pl. főiskolai) szervezetre (1906, 1942, 1954, 1957 stb.) tettek szert; a budapesti MATE un. vidéki osztályai (1945-1949) is voltak. Végül pedig az 1970-es évektől mindkettőt közös nagy többkarú egyetem szervezetben (Keszthelyi Agrártudományi Egyetem néven) vonták össze. Ehhez a körmendi mezőgazdasági gépészeti és a nagykanizsai agronómiai főiskolai karok is hozzátartoznak. (5) Az egykori Selmecbányái erdészeti tanintézet (1807-8, 1838, 1846) folytatója, a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskola (1919-től) a későbbi (1934) budapesti műegyetemi megfelelő Kart alkotta. Jogutódja rövid ideig (1945-1952) de jure a budapesti MATE egyik fakultása lett. Ezek örökségét a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem két karral képviseli. Magába foglalja még a székesfehérvári földmérési és földrendezési főiskolai Kart is. (6) A jelenkori többi agráregyetemek (a debreceni, a kertészeti) a közelebbi múltban keletkezett előképeikből származnak. A budapesti kétkarú Kertészeti Egyetem jogelődjeként az 1853-ban alapitott szaktanintézetre hivatkozik. Felsőfokú intézmények képében hagyományai a Kertészeti Akadémia (1939), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (1943), valamint a budapesti MATE egyik Karának szervezetétől (1945-1952) erednek. A két egyetemi fakultásán kivtil a kecskeméti főiskolai Karral is rendelkezik. (7) Saját előtörténetét a mai Debreceni Agrártudományi Egyetem egészen 1868-tól (Pallag) számitja. Végigjárta a felivelés útját (akadémia 1906, stb.) majd a budapesti MATE egyik vidéki osztálya (1945-1949) is volt. Főiskolából egyetem lett és legutóbb az 1970-es évek elejétől a szarvasi (ösztönzés-meliorációs) és a mezőtúri (mg. gépészeti) főiskolai Karok is szervezetéhez csatlakoztak. (8) Mai agrárfelsőoktatásunk koordinátarendszerébe még, az előbbiekben vázolt egyetemektől független, három felsőfokú tanintézet épül be. Ilyen szervezeti különállása a nyíregyházi és a kaposvári mezőgazdasági, illetőleg a szegedi élelmiszeripari (a hódmezővásárhelyi állattenyésztési karral) főiskoláknak van. Utóbbiak részben 1943-ban és főleg 1961-ben keletkezett különféle felső- és középfokú oktatási intézményekből fejlődtek ki. (9) Ez a mostani agrárfelsőoktatási hálózat már több évtizedes múltra tekint viszsza. Kiindulásul mindenekelőtt a tanintézetek keletkezésének útját kell megvilágítani. Ezután felső irányításuk és egyedi belső szervezetük, valamint országos hálózatuk kifejlődésének tárgyalása következik. A szétágazó feladat megoldásához kívánatos volna egységes periodizáció rendszeréhez folyamodni. De a magyar agrárfelsőoktatás irányításának és intézményei szervezetének fázisfordulőit mindegyikre alkalmazható közös Utemsorba aligha lehet beilleszteni. Ennek a kereken két évszázados fejlődésnek az államtörténeti eseményekből okozatilag levezetett és saját öntörvényű választóvonalai voltak. Az előbbiek pl. a polgári forradalommal és szabadságharccal (1848-49, 1850-51), majd a kiegyezés körüli évekkel (1865, 1869 stb.), valamint a népi demokratikus forradalom kezdetével (1944-45) estek egybe. Ezek közben a par excellence időszakainak mezsgyehatárait pedig a 18. századvégi kezdettől az 1874-75, a századforduló táji (1899, 1906), az 1934. év és az 1960-as évtized eleje stb. jelezték. Merev korszakhatár sémákat természetesen nem szabad erőltetni, mivel a közigazgatási szervek és a tanintézetek jellegzetes történeti szakaszai más-más időpon152