Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

A hazai agrárfelsőoktatás irányítása és intézményei működésének viszonyában a polgári átalakulás változásokat (pl. állami felügyelet kiterjesztése) hozott. Koncepcionálisan alapvető tartalmi-szervezeti korszertisitési intézkedések a népi demokratikus rendszerben kezdődtek és a szocialista társadalom építésével bontakozhattak ki. Mindamellett az emberi és tudományos haladás hivei, az agrárfelsőoktatás első hajtásaitól, mind a tanári testületek, mind a hallgatóság soraiban jelen voltak. A szakterület kiváló tudósait, jeles tudományszervezőit és az általuk megalapozott tudományos iskolákat külföldön is elismerték. Közülük sokan az agrárfelsőoktatás irányításának és intézményei szervezetének permanens tökéletesítésében maradandó érdemeket szereztek. A felső irányítás és az intézmények belső szervezete szoros korrelációban fejlődtek. Ezek egybefonódó kettős ágán lejátszódott események főbb vonásait az alábbiak levéltári forrásokra támaszkodva mutatják be. 3. Napjaink hazai agrárfelsőoktatásának atlaszán összesen hat (ezekből öt többkarú) egyetemet és három főiskolát találunk. A tárgykör intézményes oktatására az első mezőgazdasági tanszék a nagyszombati Egyetem Budára való helyezésével egyidejűleg 1777-ben nyilt meg. Ezt a tanszéket, amely közbeeső átszervezésekkel 1850ig állt fenn, a műegyetemi mezőgazdasági tanszék (1858-1888), majd az 1870-80-as években és a századforduló táján a budapesti többkarú agrárfőiskola alapítási (pl. Tormay, Hutyra) tervek követték. Mindezek után a Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Osztálya ténylegesen 1920-től működött. Ez a fejlődésvonal a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Kara megalakításával (1934) magasabbra iveit. (2) A felszabadulás után e fakultást kettéválasztva, mindkét osztályából külön-külön önálló karokat képeztek ki, E két kar, valamint más rokonintézetek (pl. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, akadémiák stb.) szervezetének felhasználásával 1945-ben Budapesten a Magyar Agrártudományi Egyetemet hozták létre. A de jure négy karból és a vidéki osztályokból felépülő uj Egyetem minden addigi hazai agrártanintézet méreteit többszörösen túlszárnyalta. (3) Elődeinek jő hagyományait, a korszerű tudományosság vívmányaival felvértezve, a fővárosból az 1970-es évek küszöbéig a mostani gödöllői székhelyére áttelepült Agrártudományi Egyetem folytatja. Néhány korábbi fakultásából időközben különálló egyetemek lettek; viszont más tanintézetek belépésével ujabb kari jellegű egységekkel gyarapodott. Szervezetében a Mezőgazdaságtudományi Kar, az Mg, Gépészmérnöki Kar, a Központi Intézetek és Tanszékek Szervezete a Tanárképző Intézettel, a gyöngyősi főiskola és egyéb intézmények tömörülnek. Ennek az egyetemnek a fejlődését a tanszéki, az osztály, a kari és a többkarú tanintézetek szintjein áthaladó integrálódás mozzanatai jellemezték. A mai budapesti Allatorvostudományi Egyetem hajdani elődjeinek nyomdokain fokról-fokra páratlanul törésmentesen fejlődött. Először a tárgykört a mezőgazdaságtanhoz hasonlóan a Budáról közben Pestre költözött Egyetem orvoskarának tanszéki (1787) szervezetében oktatták. Később az állat orvosképzés ben a tanintézet 1890-ig, majd az akadémia (1890-99), a főiskola (1899-1933), az egyetemi osztály (1945-ig), illetve a budapesti MATE-ban a kari (1952-ig), s végül az önálló egyetemi rangú fokozatok rendre következtek egymás után. Ez a jelenleg egykarú Allatorvostudományi Egyetem (1962-től) igy közel kétszáz éves, csaknem (az 1849-50 tanévi epizódtól eltekintve) megszakítatlan hagyományra tekint vissza. (4) Az agrárszakterületen különálló szervezetekként legrégebben alakult keszthelyi (1797-től) és a magyaróvári (1818-tól) tanintézetek a későbbiek során - főleg külső körülmények okozta visszaesésektől és időleges megszakításoktól eltekintve — jelen151