Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

"Kétmillió német él ebben az országban. Mi meg fogjuk találni a segítés módját, vissza fogjuk szerezni a német földet, szerzünk nekik pénzt, visszaadjuk nyelvüket, becsületüket és nevüket. Teljesen német volt Pécs városa is. Addig nem nyugszunk, amig megint német nem lesz." (46) A Liptődon tartott gyűlésen arról beszélt, hogy a Volksbund olyan kamatra ad kölcsönt tagjainak, amilyen kamat még nem volt ebben az országban. "A pénz nem okoz gondot, mert hála Isten mögöttünk áll a százmilliós német nemzet, s ha kell, tizezreket, ha kell, milliókat kapunk." (47) A Volksbund megnövekedett anyagi lehetőségeiről beszélt Dr. Neun Henrik rajkai orvos is Mosonmagyarővárott 1940. november 24-én. "Ha illetékes helyen nem adják meg jogainkat, megszerezzük azokat, ha nem adnak iskolákat, megvesszük azokat, egész utcák árát kifizetjük, milliók állnak rendelkezésünkre" (48) - dicsekedett a nyugatmagyarországi Volksbund vezér. A gazdasági felemelkedés ár; azonban a népcsoporthoz való tartozás volt. Mind a visszanémetesitésben, mind a szervezőmunkában jelentős szerepet játszott az 1940 augusztusában felavatott budapesti Deutsches Haus. A Német Ház létrehozására országos gyűjtést rendeztek, s ezt jól összekötötték a szervező munkával. A gyűjtés eredménye 36 000 Pengő volt, amely közel sem volt elegendő. A Volksbund a Birodalomból 500 000 P-t kapott erre a célra. A Német Ház elkészült, és Basch augusztus 19-én felavatta. "Az 1935-36-os évek nagyon nehezek voltak — mondotta —, amikor még semmink sem volt, néhány egyetemistával, lelkes emberrel kezdtük járni az országot. Szegénységünk, élniakarásunk edzett acéllá bennünket. Az államalkotó néppel és azok vezetőivel meg akartuk értetni népünk igazát, de mindig csukott ajtókra találtunk. Türelmünk nem veszett el, mert tudtuk, hogy az ajtók ki fognak nyilni előttünk. Bizunk a magyar nemzetben, hogy többé nem gátolja meg népünk haladását. Nehéz és kényes a küzdelem" (49) — fejezte be hatásos beszédét a Volksbund vezére. A Birodalomban 1940 első felében sajátos gyűjtést rendeztek a budapesti Német Ház létrehozására. Szinte valamennyi boltban, üzletben bélyeget árultak a magyarországi németek megsegítése érdekében. A bélyegen Basch képe volt, s alatta a felirat: Dr. Franz Basch, Führer der Deutschen Volksgruppen in Ungarn. Egy bélyeg ára 20 pfennig volt. (50) Könnyen kiszámítható, hogy hány bélyeget kellett eladni a Birodalomban, amig a félmillió Pengő összegyűlt, s hány birodalmi állampolgár került közvetlen kapcsolatba a "szegény, elnyomott magyarországi németekkel." Basch jól látta, hogy nehéz, kemény küzdelem előtt állanak, s a csatát még nem nyerték meg a sajátos magyar fasiszta törekvésekkel szemben. Az ellenforradalmi rendszer vidéki hatóságai, élükön a németlakta megyék főispánjaival, különböző okokra hivatkozva nem hagyták jóvá a létrehozott Volksbund szervezeteket. Basch 1940 október elején felkereste Keresztes Fischer belügyminisztert, aki október 17-én körlevelet adott ki az érintett megyék főispánjaihoz. "Engedélyt adtam — olvasható a körlevélben —, hogy a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezeteket és fiókegyesületeket hozzon létre. A Szövetség kijelentette, hogy a főispánok a megalakulásokat nem vették mindenütt számba, s nem hoztak döntést jóváhagyásukról... A rendelet után 8 napon belül végleges határozatot kell hozni. Az egyesületek megalakulása után 15 napon belül dönteni kell." (51) A döntések késlekedése azonban még ezután is nehezítette a szervezetek legális létrehozását és működését. A csendőrőrsök és a leventeoktat ők nagy része durva retorziókkal válaszolt az élénkülő Volksbund-ifjusági megmozdulásokra. Kölcsönösen borsot törtek egymás orra alá, s legtöbb esetben a német fiatalok húzták a rövidebbet, hiszen a törvény 143