Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

Baschék 1940 nyarán hozzáfoghattak a szervezetek kiépítéséhez. Ez nem jelen­tette azt, hogy korábban nem alakultak helyi csoportok, de ezek hivatalos jóváhagyása csak 1940 június végétől történt meg. A bécsi egyezmény aláírása előtt, 1938. novem­ber 26-től 1940. augusztus 30-ig mintegy 150 Volksbund szervezet jött létre az or­szágban. De alaposan elő voltak készitve a többi alakuló gyűlések is, aminek követ­keztében 1940 végéig ujabb 150 szervezet jött létre. (12) Az előkészítő munkában az országos és a területi vezetők rendkívüli aktivitást fejtettek ki. A legális és illegális gyűlések százait tartották, ahol terjesztették politikájukat. Hornung György 1940 ja­nuárjában Kis jakabfalván tartott gyűlést. Kijelentette, hogy a szövetségbe való belé­pés minden németre kötelező lesz, nem teszünk különbséget gazdagok és szegények között, hiszen mindenki egyforma joggal bir... Német föld az, ahol németek laknak. (13) Basch 1940. január 9-én Szederkényben nyitott meg egy tanfolyamot, ahol arről beszélt, hogy a magyarországi németeket meg kell menteni az elkorcsosulástól, s erre egyedül a Volksbund képes. (14) Eleken 1940 márciusában kiépült a Volksbund bizalmi hálózata, feltérképezték az egész községet, külön szinnel jelölték meg azo­kat a házakat, amelyeknek lakói nem voltak hajlandók belépni a szervezetbe. (15) De feketelistát vezettek Villánykövesden is azokról, akik távol tartották magukat a moz­galomtól. (16) A mecsekjánosi nagygyűlésre alaposan felkészült a szónok. Az egész hegyháti járás nemzetiségi viszonyait 1880-től elemezte, megállapitotta, hogy nagyon sok német asszimilálódott. "Elhihetjük-e, hogy ennyi magyarjuk van a járásban? Lé­nyegében nem a nyelv, nem a szokások számítanak, hanem a vér, s ebben a járásban nagyon sok német vérű ember él, akik nem is tudják, hogy németek... Tenni kell ezekért." (17) Az előkészítő munkát itt-ott megzavarták azok a röplapok, amelyeket a Németországból hazatért munkások hoztak magukkal, s amelyek ellentmondtak a Volksbund propagandájának. Bácskában, Tolnában és Baranyában gyorsan híre ment az angolbarát, németellenes röplapoknak. A röpcédulák Németország nyersanyaghiá­nyát tárták fel. "Németország a hadiipari nyersanyagot külföldről, elsősorban a ten­gertulről fedezte. Az angol blokád elvágta ezt a nyersanyagforrást. Nincsenek gazda­sági tartalékok rézben, olajban, nikkelben, gumiban stb. Nyersanyag nélkül nincs győzelem!" (18) - elemezte a helyzetet az egyik röplap. Még a bécsi jegyzőkönyv aláírása előtt, 1940. augusztus 11-én tartotta a Volks­bund az évi rendes közgyűlését a Bonyhád melletti Hidason. A beszámolót Dr. Gold­schmidt György elnökhelyettes mondta el. "A cikói alakuló gyűlés őta a Volksbund 40 000 tagot számlál - mondotta -, ami 40 000, átlag 5 tagból álló család beszerve­zését, tehát 200 000 németnek a Volksbund zászlaja alá gyűjtését jelenti. Mindaddig nem nyugszunk, amig a 750 000 németet be nem szervezzük az országban, aminek rövid időn belül és igen gyors iramban meg kell történnie. " (19) Goldschmidték is­merték már a bécsi jegyzőkönyv fő fejezeteit. A gyűlésen Basch is felszólalt. Elmond­ta, hogy csak az lehet jő hazafi, aki faji öntudaton áll, a hazafiságot alá kell rendelni a fajiságnak. "Minden német sorsa a Volksbund kezében van, hiszen minden németről gondoskodnak attől a pillanattól kezdve, hogy a német anya testében megfogant, egé­szen a haláláig." (20) Basch a mozgalom kibontakozásának fő akadályozóit a falusi in­telligenciában és a Volksbunddal szemben álló németekben látta. "Akadályozóink a falusi intelligencia és néhány faját megtagadó német. Ezt a kérdést egészen váratla­nul, máről holnapra meg fogjuk oldani. A múlt évben, a cikói nagygyűlés alkalmából kezet nyújtottunk a falusi intelligenciának, és felhívtuk, hogy dolgozzon a népért. Bé­kejobbunkat csufolődásokkal visszautasították és mégjobban a nép érdekei ellen for­dultak. Ezt az állapotot meg kell és meg is fogjuk szüntetni, ha vérigmenő harcot kell is ezért vívnunk. Nem vagyunk hajlandók ezekért a legtöbbször német vérből 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom