Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

származó, okvetetlenkedő sovinisztákért a német népet feláldozni. Ezekkel az elemekkel most már végleg le kell és le is fogunk számolni." (21) Az Ígéret alapján a Volksbund központja 1940 szeptemberében olyan utasitást adott tagjainak, hogy indokolt és méltányos kérelmekkel ne a községi elöljáróságokhoz, hanem a központhoz forduljanak, amely ügyükben illetékes helyen eljár. "A jegyzők és a falusi intelligencia ellenünk tevékenykedő tagjai nagyon kicsiny emberek ahhoz, hogy mozgalmunk komoly akadályai legyenek" — mondotta a szónok a baráturi alakuló gyűlésen. A magyar intelligenciát Basch tisztelte meg a legjobban a Volksbund szervezet pécsváradi alakuló gyűlésén, 1940. szeptember 10-én. Több mint 1 000 főt vonultattak fel Pécsváradra. Basch volt az ünnepi szónok. "Először jön a német nép, azután egy rakás trágya (Haufen Dreck), azután még egy Haufen Dreck, s csak azután a magyar urak" (22) — harsogta a Zengő alján. Jogos felháborodás indult meg ilyen kijelentésre. Bár a Volksbund vezetői minden lehetőt elkövettek, hogy az alakuló gyűlések emlékezetesek legyenek a tagok életében, átütő sikert azonban sehol sem tudtak elérni, Mágocsról az alábbiakban számol be egy hangulatjelent és: "A tömegben szétszórtan elhelyezkedett rendezők "Heil!" kiáltásait a hallgatóság zöme nem vette át, mivel utána az hézagossá, erőtlenné, mesterkéltté vált. A hátrább állók állandóan mozogtak, elégedetlenkedő csoportok távoztak el a gyűlés szinhelyéről és helyüket a később érkezők nem tudták betölteni... A hallgatóság csalódottan távozott." (23) De hasonló közömbösség volt észlelhető Hidason is. A Schultheiss-féle vendéglő udvarában mintegy 400 fő gyűlt össze, a résztvevők 80%-a asszony és iskolás gyermek volt, a másik 20%-a leventeköteles fiatalokból és férfiakból állott. A németség felnőtt férfi tagjai távol maradtak az alakuló gyűléstől, tevékenyen nem kapcsolódtak be a munkába. Lelkesedést csak az irányitott ifjúság mutatott. (24) Az őfalui, zsibriki, püspöknádasdi szervezetek alakuló gyűlésén a szónokok azt hangoztatták, hogy a svábok között is vannak kétszinüek, akik határozatlan jellemüknél fogva nem mernek szint vallani. Az ilyeneket kilökjük sorainkból, nem kivánjuk látni őket. (25) Máriakéménden az alakuló gyűlés szónoka Dr. Faulstich Egyed volt. Nem félünk semmitől, még a börtönbüntetéstől sem — mondotta. Vannak németek, akik nem merik magukat németnek vallani. Az ilyenek nem érdemlik meg, hogy németnek neveztessenek, bár német vér folyik ereikben. Mindamellett tudni ok kell azt, hogy a német ember a legelső a világon. (26) Hidas és Hárságy községekben "a gyűlés iránt a lakosság általában csekély érdeklődést tanusitott és a hallgatóság hangulata mérsékelt volt. A gyűlés után Dr. Schlitt Ádám fejtett ki propagandát a taggyüjtés céljából, a gyűjtés azonban nem vezetett eredményre" (27) — olvasható a pécsi járási főszolgabíró egyik jelentésében. Gödre községben a magyar érzelmű német legények saját költésü, pángermán-ellenes gunydalokkal bosszantották a Volksbund tagjait. A volksbundisták erőszakoskodtak, mert több helyről kizavarták őket, nem álltak velük szóba. Az alakuló gyűlés napját nem sikerült ünneppé tenni. (28) Dr. Zumpf Jakab, almamelléki orvos 1940. november 3-án a vegyes lakosságú Horváthertelenden kijelentette, hogy aki nem hajlandó németül beszélni, az menjen innen más területre, mert ez a falu német föld, amelyet a német ősök vére áztatott, s ehhez csak a németeknek van joguk. Zumpf utalt a bécsi jegyzőkönyvre is. "Ha a hazai németek követeléseit nem telje sitik, jön a 100 milliós német nép, amely érvényesiti majd a megjáró jogokat." (29) 140