Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

land — továbbiakban VDA — 1940. november 1-én Berlinben megnyilt Ülésén - ahol Basch is jelen volt, MUhl Henrik pedig fel is szólalt - az elnöklő Dr. Hillebrand "... örömmel üdvözölte, hogy a magyar-német kisebbségi paktum révén végre biztositva van a német népcsoport fejlődése és felvirágzása. Ezen az alapon megállapította, hogy a magyarországi német népcsoport irányítása immár csakis a Birodalom bői központilag képzelhető el, és a legközelebbi lépések arra irányulnak, hogy a külföldi németek ugyanolyan mértékben részesüljenek a nemzetiszocializmus szociális előnyeiből, mint a Birodalom határain belül élők" (7) — számolt be a VDA gyűléséről Sztőjay követ. A Birodalomban s Baschék is azon az állásponton voltak, hogy a Volksbund az egész magyarországi németségét tömöríti és vezeti, a magyarországi németség egyedüli szervezeteként fejti ki politikai tevékenységét. Tehát a népcsoporton kivUli, más német egyesülettel nem is számoltak. A Magyarországi Német Népművelési Egylet — továbbiakban MNNE - halálra volt itélve. Az egyezmény igazi céljait még a volksbundista történész, Weidlein János sem tagadja. Azt irja: "Hitler arra törekedett, hogy az egyezmény által a Birodalom befolyást nyer a magyarországi németségre, és e csoportok is a katonai szolgálat rendelkezésére állnak." (8) Másutt igy értékeli az egyezményt: "Hitler Adolf, a világ minden németjének vezére láthatóan is védura és oltalmazója lett a magyarországi német népcsoportnak. A magyarországi németség mélységesen el van telve boldogság- és hálaérzettel, hogy a Führer a nép jövőjéért folyő háborúnak gondokkal teli, nehéz napjaiban időt vett magának arra, hogy Magyarország több mint 800 000 németjének jogait ily módon garantálja és biztositsa." (9) A bécsi egyezmény alapján Baschék kiharcolták, hogy az MNNE 1940 október végén beszűntette tevékenységét, kimondta feloszlatását. Egyértelműen fogalmazott Krist János Volksbund vezető 1940. október 6-án Nagybudmérban tartott beszédében. "Azoknak az uraknak, akik a német népművelési egyesületben dolgoznak, semmi joguk nincs a németség nevében szólni, mert ennek az egyesületnek el kell tűnni vezetőikkel együtt, nincs létjogosultságuk." (10) Pintér László, az MNNE elnöke körlevélben jelentette be a feloszlatást. De a bécsi egyezményről más hangok is voltak hazai németségünk soraiban. Klein Antal, a kisgazdapárt országgyűlési képviselője 1940. november 22-én a képviselőházban mondott beszédében szerencsétlennek tartotta az egyezményt, amely megbontja a nemzet közjogi egységét. A hazai németek számára azért tartotta kedvezőtlennek, mert a szembeállást, az elkülönülést, a megosztottságot fogja eredményezni. "Az egyezmény szerint egy személy, egy fórum, amely közjogi funkciót kap, állapitja meg azt, hogy milyen népcsoporthoz tartozom. Semmilyen kormánynak nincs joga ahhoz, hogy minket, mint leltári tárgyakat ide vagy oda áttegyen és a lelkiismereti szabadságot elvegye. ... Sokan vannak az országban olyan svábok, akik nem hajlandók az egyezmény alapján belépni a Volksbundba... Megkérdezte a kormánytól: mi lesz a jogi helyzete azoknak, akik a Volksbundon kivül maradnak?" (11) Klein Antal hazai németségünk egy részének legégetőbb kérdését vetette fel: a népi németek érdekeit képviseli a Volksbund, de mi lesz a többiekkel, akik nem a nemzetszocializmus talaján akarnak élni, akik hűségesek a hazához és a magyarsághoz? Egyelőre nem kapott rá megnyugtató választ. oooOooo 138