Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Nagy Domokos Imre: A Berhidai Archivum per, 1844–1846 / 107–114. o.

1753. május 20-án igy ir Győrből Szép Ferenc "Jő akaró Sógor Urának", Boronkay Sámuelnek: "... Ugy én is az ennyihány darabból álló Nagy Baicsi Leveleket percipiáltam. Már az Nagy Baicsi Joó (=jószág, NDI.) iránt véghez vittem az oculátát. "(5) Ezen levél mellé került az idők során egy rovarkárt szenvedett másik is, melyet Kursits (?) József nótárius irt 1772. január 25-én Csornáról a Boronkay család valamelyik tagjának (a cimzett keresztneve ki van rágva). Ebben közli, hogy az elenchusokat átnézte, és a Botka és Keresztes famíliákra vonatkozó adatokat kiirta, melyeket csatoltan meg is küld. Ennyit találtam az Archivum előtörténetéből. A Karácson család iratainak levéltárba más utón került töredékében két elenchus található. A korábbi felirata - az alperesi válaszok zömét irő kéz Írásával — "Berhidai, Tornai és Bozsoki, magamat. Feleségemet és Familiámat érdeklő levelek jegyzéke. Karácson István mp." És kicsit lejjebb: "A vörös plaibásszal ki töröltettek a Berhidai Archívumba be tétettek." (6\ ; A mintegy húsz évvel későbbié pedig: "Huszár és Boronkay Famíliát illető Levelek Elenchusa" - és alább: "Július 19-én, 1844, - mind ezen Levelek a Berhidai Archívumba tétettek a jelesebb Birtokosok jelenlétében". (7) Az Archivum további sorsáról egy adatot találtam. Rómer Flóris irja a Bakonyiról szóló könyvében, hogy Berhidán a nemesurak megmutatták neki a közös Archívumot is — kívülről. Benne kutatnia nem volt módjában. (8) Ezekután érdekelt a perinditó Boronkay Ferenc személye is. 1824. október 8-án Boronkay János a vármegye előtt bíróilag intette Boronkay Ferencet, hogy mutassa be a közbirtokosság számadásait végre. (9) Erre a későbbi felperes december 11-én válaszolt, hasonló módon. (10) 1831. május 3-án kelt Hollősi László szolgabíró és Kenessey Ferenc esküdt intése Boronkay Ferenc és Karácson István ellen a Veszprémi Györgytől Boronkay Sámuel és Dániel által 1789-ben átvett levelek kiadatása iránt az 1659:XLIII. te. alapján. (11) (Ez egyúttal visszautal az Archivum XVIII. századi előtörténetére is. Ugyanakkor meglepő, hogy ezek után a per során Boronkay Ferenc miért nem hivatkozott az itt ellene felhozott tőrvényhelyre.) A vármegye közgyűlése 761/1845. számú határozatában leszögezte, hogy "Boronkay Ferentz Úrtól az árvák alapítványához való tartozás befizetendő marad". (12) (A 344 frt 45 1/2 kr-t kitevő összeg végül is még az évben befizetést nyert.) (13) Ugyanez évben ellene "1600 forint ezüstben Mártonffy Elek részére betábláztatott". (14) Végül 1846-ban "Bagyula Istvánnak pere Boronkay Ferentz ellen végrehajtásra kiadatott". (15) + Hogyan lehetne ezek után rekonstruálni a Berhidai Archivum történetét? A XVIII. században a leányágon folytatódó berhidai Huszár család örökösei (a Botkák, majd elsősorban a Boronkayak) mindent megtettek, hogy a berhidai birtokhoz való jogukat igazolni tudják. (Már 1701-ben per folyik a birtokért!) (16) A XDC. század közepére a rokonság (és ami ezzel egy: a Compossessorátus) annyira elterebélyesedik, hogy közakarattal Archivum létesítését határozzák el, melybe 1844 nyarán az iratokat be is helyezik. Ezután jön a zár-vita, majd a per. 111