Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Nagy Domokos Imre: A Berhidai Archivum per, 1844–1846 / 107–114. o.
Az 1848-as törvények után a birtoklevelek fokozatosan értéküket vesztik, már nem "a birtoknak lelke s Fő Fegyvere", hanem teher, és igy felesleges. Tisztelet Karácson Gábornak, hogy ezt az értékes (és mindmáig feldolgozatlan) iratanyagot levéltárba juttatta. Az már a sors külön szerencséje, hogy a veszprémi levéltárat ért pusztulások során sem az iratanyag, sem az érte folyt per nem semmisült meg, sőt még egyéb adatok is maradtak. (17) Az alapleltár megállapításaival egyébként is kénytelen vagyok vitába szállni; mégpedig a megmaradt elenchusok alapján. Az a valőszinü, hogy az iratanyag Littera-Fasciculus-Numerus rendje az Archívum régi rendjét őrzi! Az előbbiekben hivatkozott elenchusok alapján pl. az "A" sorozat kutatható. Feltételezhető, hogy a nagybetűvel jelölt sorozatok (Littera) jelölték j*z egyes családi irategyütteseket, mig a római számmal jelölt Fasciculusok és azon belül az arab számmal jelölt egyedi iratok (a Numerusok) őrzik az iratok eredeti (bár mesterséges!) rendjét. Az Archivum felállításánál tehát figyelembe vették az iratok származását, ösztönös és kezdetleges módon, de a józan ész alapján érvényesült a proveniencia elve. Ennek oka az is lehetett, hogy mindegyik család magánál tartotta az elenchusokat, melyek az ő irataikra vonatkoztak, hogy rossz szándékkal nehezebb legyen eligazodni benne. Amikor az iratanyag elvesztette aktualitását, az elenchusok is elfelejtődtek, és csak a késői (1930 körüli) történelmi érzékű utódok jóvoltából került egy részük levéltárba. (18) Maga a per Jókai tollára kivánkozó anekdota is lehetne, ha nem maradt volna fenn a teljes anyaga. Érdekes lenne megtudni, van-e valahol hasonló esetnek nyoma? FÜGGELÉK Az 1845. január 17-én tartott Família Concursus határozata az Archivumról Familia Leveleinknek bisztosabb, mindenkit meg nyugtatható jövendő gondviselésének eszközlésére szükséges intézkedések meg tétele végett e mái napra, ugy mint folyó 1845-k esztendei Januarius 17-ére rendelt Familia Concursusunk meg tartattván az irt érdemben e Következendők határoztattak. l-o: Familia leveleink senkinek, akárki légyen az, magános gondviselése alá ne adattassanak, hanem azok az e végre Közös Költségen épitett Archívumunkban, amint már el is vagyon rendelve, ellen zárok alatt Köz gondviselés alatt tartassanak, 2-o: Mindenkor, a midőn a Szükség ugy Kivánván az Archivum fel fog nyittatni, akár a Szükséges leveleknek onnéti Kivétele, akár más, akármely Környülmény tekéntetébül, ez mindenkor előre szabott mód szerint a Birtokosságnak tudtára adassék, tellyes szabadságában alván (sic!) mindenkinek a birtokosok közül, hogy ha Kivánná ezen működésben jelen lehessen. 3-o: A birtoknak lelke és Fő Fegyvere az azt érdeklő levelek lévén, de egyebaránt is minden birtokosnak jussa lévén levelei mivoltárul s tartalmárul magának tudományt szerezni, ennél fogva többször érintett Familia leveleinknek rendbe szedését = registrálalását szükségesnek találtuk, s el is rendeltük, — amint hogy e végbül, de azon okbul is, hogy Archivumunkbul (melynek szellőztetését, mint hogy főképp a tetőnek hipájy (sic!) miatt nem elég száraz, sőtt nedves, KUlömben is szükségesnek láttyuk:) a le folyó pőréinkhez meg Kivantatő irományok Ki vetethessenek, annak fel nyittatása a reánk jövő Februarius hónap 6-k 112
