Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Szekeres József: A Német Üzemi és Gazdasági Levéltárosok Egyesülete 1975. évi közgyűlése (Nürnberg) / 271–279. o.

A műszaki folyóiratok néhány éve folyó dokumentálásának gyakorlati tapasztalatait ismertetve elmondotta, hogy a közlemények értéke minőségi szempontból igen egyenetlen. 100 közlemény közül mindössze 10 értékes, 20 hasznos és 70 csupán ismétlődés. Érdekesen alakul a hasonló vagy azonos eredményeket publikáló közlemények aránya is. Általában a fizikai-kémiai területen 8 évente, az elektronika területén 5 évente és a világűr kutatásban 3 évente ismétlik meg a kutatók a szakterületi "felfedezésekről" tájékoztató tanulmányaikat. E jelenség oka kétségtelenül az információ-hiány. A gépi tájékoztatás bevezetésével az adatbankok felállításával párhuzamosan azonban fokozatosan felszámolják a párhuzamos kutatásokat és ismétlődéseket, aminek természetesen nemcsak vállalati, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentősége van. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya is felismerte a számitógépes nyilvántartási rendszerek bevezetésének fontosságát s 1975-re 400 millió DM-t biztositott a költségvetésben e cél támogatására. Az előadó ezután rátért az 1974 óta üzemeltetett SOKRATES-tájékoztató rendszer működésének ismertetésére. A rendszer központi gépcsoportja, az adatokat rögzitő elektromágneses szalagok, az elektronikus aggyal együtt Münchenben, a vállalat központjában találhatók. Hat kisebb gépcsoport az országban levő nagyobb Siemens egységeknél került telepitésre. A kisebb gépek speciális területi információkat tárolnak igy a helyi igényeket ki tudják elégiteni. A központi "Primas" gépcsoporttal való kapcsolatuk révén azonban mindazt "tudják", ami a "saját" elektromágneses agyukban nincsen, hanem csak a központban és a társgépegységekben került tárolásra. Az előadó magáról a rendszerről nem adott tájékoztatást, lévén ez a Siemens Müvek saját felfedezése és tulajdona. Annyit közölt csupán, hogy a könyvtári referensek által kijelölt szakcikkeket 16 mm-es filmre veszik. Egy kazettába 3 400 oldalnyi anyag fér be. A filmre vett anyagot azután betáplálják az elektromágneses agyba — különböző további speciális gépek segitségével. Egy kazettányi anyag filmre vétele és a gépbe való betáplálása kb. 30 000 DM-ba kerül, egy oldal költségei tehát 8,8 DM-ba, azaz kb. 65 Ft-ba kerülnek. Természetesen további költség a gép üzemeltetése utján a szükséges információs anyag "lehivása" azaz a gépből történő visszanyerése, megszerzése. 1974-ben mindössze 2 000 információs adattal kezdték meg a gép üzemelését. Azóta már több mint 200 000 információt tápláltak be. Ezek közül évente kb. 35 000 az uj információ, vagyis az újonnan publikált azon közlemények száma, melyeket felvesznek az információs rendszerbe s ezzel párhuzamosan folyik, visszafelé haladva, az 1974 előtt megjelent szakcikkek rendszerbe foglalása. A jelenleg működő gép 50 000 000 közlemény tárolására képes, tehát a jelenlegi évi kb. 100 000 információs adatot feltételezve — bár ez a szám az 1974 előtti anyag feldolgozását befejezve csökken — öt évszázadra elegendő tárolási kapacitást biztosit. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a gép révén mennyire előnyös helyzetbe kerülnek a kutatók, hiszen egy-egy témára vonatkozóan a gép percek alatt megadja az összes bibliográfiai adatot s néhány órán belül — a filmanyag alapján készitett másolatok révén — kezében tarthatja valamennyi megjelent, témába vágó tanulmány, közlemény, önálló mii szövegét is. Kétségtelen, hogy amennyire problematikus a levéltári anyag ilyen irányú használata, annyira kedvező, pozitiv a könyvtári jellegű adatanyag számitőgépes felhasználási lehetőségének megteremtése. Befejezésül az előadó elmondotta, hogy jelenleg a gépcsoport napi 2 órás időtartammal üzemel, tehát óriási kapacitás tartalék áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi egyéb területekre történő felhasználási lehetőségének kiterjesztését is. A gép 275