Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Bendefy László: Anonymus "Gesta Hungarorum"-ának új, hasonmás kiadása / 219–224. o.
mocsárvilága nyújtott a kelet felől érkező támadás ellen biztos védelmet. (Nyugat felől a Nádudvar-Füzesgyarmat-Békés-Gyula vonalig tartó Sárrét miatt Bihar vára támadhatatlan volt.) Bodrog várát (castrum Budrug ; 140 old.) és a Geréc-révet (in portu Greci; 148 old.) együtt kell tárgyalnunk. Bodrog váráról csak okleveles nyomaink voltak arról, hogy a mai Monostorszeg közelében volt. A MTA könyvtárának birtokában levő, 1750-ben készült eredeti (Mo. 2. jelzetű) Mikoviny-féle kéziratos, Bács-Bodrog vármegyét ábrázoló térképen (17) a falu látható. Bezdántól délre a Dunának hatalmas kanyarulatai vannak. Bezdán és Monostorszeg között három, nagyon erősen fejlett kanyarja volt még a 18. század elején is a Dunának. A felsőben települt Bezdán, az ellenkező irányban fejlődött középsőben két, félig-meddig még élő mellékág van; az alsóban pedig — Mikoviny térképe szerint — Bodrog-Monostor falu települt (17-, 168 old.) A Gesta szövege és a magyarázó jegyzetek szerint a "portus Greci", azaz Geréc-rév Bodrog vára közelében volt. Ugyanis ezen át vonultak a magyar hadak Valkő vára felől Árpád fejedelem szállására: esetünkben Bodrog várába. A Györffy-féle Anonymus-térképen a rév lehetséges helye tévesen van berajzolva. A Dráván ugyanis Drávaszentmártonnál volt a legkeletibb átkelési lehetőség. Ezt a révet és (alacsony vizállásnál) jó gázlót a tőle nem messze emelkedő Siklós vára őrizte. Innen a Dráva torkolatig mind szélesebb mocsárövezet kisérte északról a folyót. Eszéknél a török korban több hidon lehetett csak átkelni a folyón. A leghosszabb gerendahid 12-14 km hosszúságú volt. Ezen a szakaszon tehát a Geréc-révet hiába keressük. De ott sem lehetett, ahol Győrffy sejti és rajzolja: Valkő várától (a mai Vukovártól) közvetlenül keletre, a vár tőszomszédságában. A folyó itt már a Duna; s ezen a szakaszon a Duna bal pártján 8-12 km széles mocsaras ingoványos övezet alakult ki. Olyan vidék, mint napjainkban a Rokitnői-mocsarak: belepusztult ember, állat egyaránt. Itt sem tudhattak átkelni eleink. A legközelebbi alkalmas révhely Novoszelonál vagy a tőle keletre levő Palánkánál volt. Ez utóbbiról tudjuk, hogy már a történelem előtti időkben idáig jöttek fel a balkáni, a ciprusi, krétai és kisázsiai kereskedőkaravánok, és itt rakták át áruikat a Duna-járó hajókra. Ezek szerint talán mégis lehetséges, hogy a "portus Gréci" kifejezésnek valamelyes balkáni vonatkozása is van? Sabaria forrását (fons Sabariae; 163 old.) tévesen helyezi — mint toursi Szent Márton püspök szülőhelyét — Pannonhalma mellé Pais Dezső (18). Győrffy e tévedést kiigazitva a mai Szombathellyel: Colonia Savaria oppidummal azonositja a kegyes életű püspök szülővárosát. Az Anonymus-térképpel kapcsolatban még csak egyetlen hiányérzetünket emiitjük meg. A 41-43. bekezdésben szó van a magyarok tengerparti boszniai, rác- és bolgárországi hadjáratairól. Ezek nyilván Szent László-kori és egyéb hadi vállalkozások hagyományaként kerültek bele Anonymus Gestájába. De akárhogy kerültek is bele: benne vannak! S ha már benne foglaltatnak, egy áttekintő térképen fel lehetett volna dolgozni ezeket az utakat is. Hely lett volna rá bőven! 222
