Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

főnöke volt, Conspectus synoptico-memorialis ordinis S. Francisci Fratrum Minorum in Transylvania c. kéziratával folytatta a sort. Boros F. im. (1927) a rendtartomány (provincia) levéltára mellett, amelyből tételesen is idézi egyebek közt a Liber vagy Protocolum Custodiae (1720) c. jegyzökönyvet, valamint 1784-bol a különböző rendházak javainak összeirását (Instrumentum fassionis), az alábbi rendházak külön levéltárait, illetve háztörténeteit (História Domus) emliti: Csiksomlyó, Dés, Déva, Kolozsvár, Marosvásárhely, Medgyes, Nagyszeben, (Gyergyó)Szárhegy, Székelyudvarhely, Vajdahunyad. Röviddel ezután egy másik, hasonló tárgyú, erdélyi összefoglaló is megjelent: György József, A ferencrendiek élete és működése Erdélyben (Cluj-Kolozsvár 1930). Ez elődjénél részletesebb volt, sok adattal, névsorokkal, 32 feudális kori erdélyi ferences rendház betűrendes helytörténetével, de jegyzetapparátus nélkül, annyira, hogy még a függelékben (651-865) közölt, hasznos oklevéltárban (1439-1768) sem minden darabnál tüntette fel lelőhelyét, bár néhol ugyancsak emliti a Provincia és néhány rendház levéltárát. Mindezek jelenlegi pontos lelőhelyéről és helyzetéről nincsenek közvetlen adataink. A fentieket szintén irodalmi utalásokból egészíthetjük ki néhány rendházi levéltárat illetóen is: Csiksomlyó: a ferences rendház levéltárában őrizték, a szokott háztörténet stb. mellett, azt a részletes rendháztörténeti kéziratos munkát, amelyet a XVIII. század végén a helyszinen irt a kolozsvári származású Losteiner Leonhard (sz. 1744): Descriptio pervetusti monasterii Csiksomlyoviensis

; az irodalom más kéziratait is emliti. Vö. Benko Károly, Csik, Gyergyó, Kászon leírások (Kolozsvár 1853). Vitos Mózes, Csikmegyei füzetek. Adatok Csikmegye leírásához és történetéhez (Csíkszereda 1894). Boros Fortunát, A csiksomlyói kegyszobor törtenete (Kolozsvár 1924), és uo, A csiksomlyói harminckét confrater (Kolozsvár 1924): Hunyadi János 1442-ben különböző csiki falvakból 32 olyan önként vállalkozó kijelölését engedélyezte, aki a kolostor számára végzett fuvar és kézimunka fejében más szolgáltatásoktó^ mentesült; ez az intézmény egészen 1848-ig fennállt. Dés: Bíró Lo'rinc, A dési szentferencrendi kolostor története (Kolozsvár 1912). Déva: a ferences rendház levéltárának História Domusából részleteket közölt Issekutz Antal, A dévai piaczon állott hajdani kápolnáról, 1766 (Évk:HTR 10: 1899, 65-69). Nagybánya: a ferences rendház levéltárát és 1506-ból való, legrégibb oklevelét emliti Schönherr Gyula, A nagybányai bizottság jelentése (Sz 1889, kiránd. 126-139). Temesvár: a salvatoriánus és a kapisztrán ferencesek iratait 1. fent a csanádi püspökség levéltárában. A salvatoriánus iratokat használta Iványi István, Adatok a temesvári Szt. Katalinról czimzett templom és zárda történetéhez

, 1717-1759 (Tört, és Rég. Ért. V. 1879, 71-78). Pacha Ágost, A temesvári pestis emlékeiből

, 1738/39 (A Hét, Temesvár, 1923, 5. sz. ). 477