Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Kadácsiné István Sarolta: A tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályok ismertetése, 1950–1955 / 93–108. o.

feladatok megoldásában a termelési felelősöket és a községi mezőőröket. A községekben az egyéni gazdák és a tsz-ek a járási me­zőgazdasági osztálytól kap.ták meg a tervfeladatokat. A mező­gazdasági tervek lebontását általában a községi tanács vb. végezte . A járási tanács erdészeti előadója, vagy a megyei mező­gazdasági osztály erdészeti csoportja osztotta el a járás ré­szére a megállapított fakitermelési keretszámot. A községi tanács fakivágási engedélyt csak korlátozott mértékben adha­tott ki, egyes esetekben szükséges volt a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya erdészeti előadójának előzetes szakvé­1eménye. A fertőző állatbetegségek elleni fokozottabb védelem érdeké­ben minden állatorvosi körzet székhelyén állategészségőri ál­lás szervezését rendelte el a Minisztertanács (1046/1953 sz. Mth.). A Földművelésügyi Minisztérium 282/1953 sz . utasítása szerint az állategészségőrt a járási, illetve városi vb. ne­vezte ki, és a körzeti állatorvos ellenőrzése alatt dolgo­zott . A mezőgazdasági igazgatás vizsgálata során ki kell tér­ni az állami gazdaságok, valamint a mezőgazdasági gépállomá­sok státusára is. Az állami gazdaságok (erdőgazdaságok) nem a megyei mezőgazdasági osztály, hanem közvetlenül az FM irá­nyítása alá tartoztak. Ennek ellenére az osztálynak be kel­lett illesztenie az egész megyére kiterjedő tervbe az állami gazdaságok feladatait, felelni a jogszabályok betartásáért, felügyeletet gyakorolni a növényvédelmi és állategészségügyi tevékenysége felett. Ezt bizonyította az PM Öntözési és Talaj javítási Főosztályának az a rendelkezése (8220-98-2/1950), mely szerint a tanácsok mezőgazdasági osztályaira beosztott öntözési és talaj javítási előadóknak ki kellett terjeszteni munkásságukat a tszcs-ken és egyéni gazdálkodókon túl az ál­lami gazdaságokra is . A mezőgazdasági gépállomások technikai, szakmai segítség­nyújtásával mozdították elő a tsz-ek fejlesztését. Az PM Tör­vényelőkészítési és Jogügyi Osztálya úgy határozta meg a gép­állomások megyei központjának jogállását és működését (8013/ K/61/1951), hogy azt a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztá­lya csak agrotechnikai szempontból irányíthatja és ellenőriz­heti a megyei főagronómuson keresztül, aki résztvesz a gépál­lomás munkatervének készítésében is. A központ igyekezett egyre jobban beilleszteni munkáját a tanács szervezetébe, amely végül oda vezetett, hogy 1952. január 1-től a gépállo­mások megyei központja a megyei tanács vb. mezőgazdasági osz­tályának csoportja lett. 1953. júliusában pedig együttes PM és BM utasítás (100/1953 sz.) jelent meg a megyei gépállomá­si igazgatóságok szervezetéről és működéséről, amely kimond­ta, hogy ezután a gépállomásokat összefogó szerv mint igaz­gatóság fcg működni a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztá­lya keretében. Az igazgatóság közvetlen irányítója lett a gépállomásoknak. Szervezete titkárságra, mezőgazdasági cso­portra, főkönyvelőségre és politikai osztályra tagozódott. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom