Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Kadácsiné István Sarolta: A tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályok ismertetése, 1950–1955 / 93–108. o.

1952-ben FM-utasítás (92/1952 sz.) alakította ki az állami állattenyésztő állomások új szervezetét. Ekkor minden járásban szerveztek állomást. A hálózat kibővítéséről a 284/1953 FM. sz. utasítás rendelkezett. Ennek alapján létesítették irányításuk összefogottabb biztosítására az állami állattenyésztő állomások megyei igazgatóságát, amely közvetlen FM-felügyelet alatt állt. Az utasítás meghatározta, hogy milyen feladatok maradnak a megyei és a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályánál, így a legfontosabb: illetékességi területükön az állattenyésztési tervek készítésében való közreműködés, azok jóváhagyása és felelősség azok végrehajtásáért. Az 1953-as év végéig egyre többször napirendre került a mezőgazdasági termelés fejlesztésének problémája. 1953• december 19-én az MDF Központi Vezetőségének ülése foglalkozott a kérdéssel, s felvetette a tanácsok mellett javaslattevő, kezdeményező szervként mezőgazdasági termelési bizottságok alakításának fontosságát. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1080/1953 (XII.23.) sz. határozatában állást foglalt az irányításban megvalósuló túlzott központosítás, valamint a helyi tanácsoknak az operatív intézkedések helyetti bürokratizmusa ellen. Foglalkozott a gépállomások körzeti agronómusi rendszere megszüntetésével, s helyette a termelőszövetkezetekbe és a községekbe kihelyezett agronómusi hálózat létrehozását találta célszerűnek. Hangsúlyozta a megyénkénti öntözési és talaj javítási állomás, valamint a járásonkénti állattenyésztő állomás szervezésének szükségességét. A tanácsok mezőgazdasági szervei azonban csak nagyobb önállóság és hatósági jogkör biztosítása mellett vállalkozhattak a fejlesztés megoldására. A Minisztertanács 527/4/1954 sz. határozatában rendelkezett az átszervezésről. A megyei tanács vb. hivatali apparátusában működő mezőgazdasági osztályt a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságává alakították. Az átszervezés végrehajtásáról az 1-143/1954 MTE. sz. utasítás intézkedett, amely azt a végrehajtó bizottság elnökének feladatává tette. Az igazgatóság az FM és az illetékes vb. kettős alárendeltségében működött. Állattenyésztési osztályát az állattenyésztő állomások megyei igazgatóságából, az osztályokat pedig általában az egyes csoportokból kellett kialakítani. Az utasítás elrendelte, hogy az illetékes megyei mezőgazdasági igazgatóságok vegyék át a szőlőkezelési felügyelőségek és halászati felügyelőségek feladatait. A járási tanács vb. mezőgazdasági osztályánál a következő csoportok kialakítását tartották szükségesnek: állattenyésztési-, növénytermelési-, tsz-szervezési- és tervcsoport. A járási állattenyésztő állomás vezetője egyben a mezőgazdasági osztály főállattenyésztője és szakhelyettese az osztály vezetőjének. A járási mezőgazdasági osztályhoz kerültek az igazgatóság ügyköréből a földrendezési feladatok. Azokba a községekbe, ahol mezőgazdasági előadó nem működött, a járási mezőgazdasági osztályhoz tartozó körzeti agronómust rendeltek 3-4 községre kiterjedő hatáskörrel. 99