Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Mervó Zoltánné: Konferencia a Hajdú-Bihar megyei helytörténetírásról / 576–578. o.

szolgálhat a kutatók számára. Kiadásra kerültek a hajduszabadságlevelek, melyek a hajdukutatáshoz nyújtanak hasznos forrásokat. Az előadó a megjelent helytörténeti kiadványokat hat fo csoportba sorolta: 1. Alapvető forrásfeltáró munkák; 2. Kézikönyv-jellegü kiadványok; 3. Teljes helytörténeti igényt kielégito munkák; (A megyében kialakult e

gy jó munkacsoport, mely időnként rutinmunkával képes a helyi problémák megismerésének elosegitésére. ) 4. Helytörténeti jellegű résztanulmányok, mint pl. a jubileumi tudományos ülésszak kiadványai; 5. Az Evkönyvek; 6. Tsz-történeti feldolgozások, melyekre különböző szint, különböző szinvonal jellemző, de jelentősek, mert később a történeti feldolgozás alapjai lehetnek. A dualizmus kora történeti problémáinak mélyreható vizsgálata elmaradt, - állapitotta meg az előadó. Az eddig megjelent helytörténeti munkák nem aknázták ki eléggé a statisztikai forrásokat. Ajánlja a szociológiai vizsgálódás kiszélesitését, a társadalmi szerkezet változásainak bemutatását, a művelődéstörténeti anyag kiaknázását, mely témák kutatásához elsősorban a képviselőválasztói névjegyzékeket, az ipartestületi iratokat, a polgár könyveket, a virilisek névjegyzékeit, a napilapok irodalmi anyagát jelöli meg forrásul. Az előadást vita követte, melynek keretében szó esett a készülő debreceni monográfia kiadásának lehetőségéről. Kérdésként vetette fel dr. Tokody Gyula egyetemi tanár: résztanulmányok hiján reális-e a debreceni monográfia megjelentetése 1980-ra? Dr. Orosz István egyetemi adjunktus a regionális kutatások problémáiról szólt. Közelebbről, területünkön a Hajdúkerület és a Sárrét történetének megirását. E területeknek nincs gazdája s anyagi támogatás hiján mindézideig elmaradt e területek anyagának történeti feldolgozása. Véleménye szerint a helytörténet periodizációja lehet sajátos, nem mindig kell az általános sémát követni. Hasznosnak tartja a levéltári segédleteket. Nem lehet e nélkül kutatni. Előny az ilyen kiadvány a pálya elején járó kutatónak, de nem lehet teljesnek tekinteni. Hiba volna azt hinni, hogy a segédletek kézbevétele pótolhatja a levéltári kutatást. A statisztikai kiadványok mellett nem nélkülözhető a kutatómunka, mivel ezek adatai is hiányosak s nem is mindig használhatók a részletek vizsgálatánál. Dr. Kormos László, a Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár igazgatója az egyházkerületi levéltár gazdag anyagára hivta fel a kutatók figyelmét, mellyel segiteni szeretnék a helytörténeti munkát. Mivel a 2000 fm-re terjedő anyaghoz az alapsegédletek (fondjegyzekek) elkészül577