Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

got is tartalmazott, külön, az egyes egyházközségek szerint csoportosítva is, de ez az ismertetés készültekor láthatólag nem volt rendezett és áttekinthető. Vö. Illyés Géza, A kükülloi ref. egyházmegye kialakulása és első esperesei (Ref. Szemle] 1932, 131-135) és uo. A küküllovári ref. egyházmegye papjai a reformáció korától az erdélyi ref. generális zsinat fennállásáig, 1871-ig (EhT 2: 1944, 281-333). Nagy László, A egyhaztörtenetiras kezdetei és az első historikusok a Kükülloi egyházmegyében (RSz 1965, 179). Máramarosi (1821-tól Máramaros-Ugocsai) ref. egyházmegye (Románia) levéltáráról jelenleg közelebbi adatokkal nem rendelkezünk. Néhány régebbi közlés: Lugossy József, Máramarosi egyházmegye a XVII-ik században (PrEIL 1847, öl.sz.X Szilágyi István, A máramarosi helv. hitvallású egyházmegye és egyházközségek rendezete a 17-dik század elején (SpF 1858, 382; 1859, I. 679, 984). Marosi ref. egyházmegye levéltára, XVII-XX. sz. (Marosvásárhelye Tírgu Mures, a Teleki házban, az egyházkerület marosvásárhelyi gyüjto levéltárában). Az akkor még a ref. kollégium épületében elhelyezett és a II. világháború során sértetlenül maradt levéltárat ismertette Juhász István, A székelyföldi református egyházmegyék (Kolozsvár, 1947, 124-131). A feudális kori anyag főbb részei: I. Egyházmegyei jegyzökönyvek, amelyekbe eleinte, a XVII-XVIII. század folyamán, osztatlanul jegyeztek fel minden ügyet: Series causarum, 1685-1692, 1692-1725, 1725-1784, 1799-1812; külön az egyházmegye papsága által uralkodóváltozáskor letett homagiális eskük jegyzökönyvei (1780, 1791, 1793). A XIX. századi jegyzökönyvek már megoszlanak tárgy szerint: Partialis synodus közgyűlési és közigazgatási jegyzökönyvei, 1812-1885 (8 kötet). Házassági perek jegyzökönyve, 1819-1842 (1 kötet). Consistorium és egyházmegyei tanács jegyzökönyvei, 1807-1893 (9 kötet). Felsó'bb rendeletek jegyzökönyve, 1755-1861 (1 kötet). Esperesi rendeletek jegyzökönyve, 1782-1815 (1 kötet). II. Egyházvizsgálati jegyzökönyvek, a különböző egyházközségekről szóló látogatási adatokkal. Ezek élén a levéltár legnevezetesebb darabja áll: Matricula ecclesiarum reformatarum in sede Siculicali Maros dispersarum, amelyet 1687-ben készitett Bölöni Zsigmond berekereszturi lelkipásztor, közölve, feltehetően régebbi vizitációs jegyzó'könyvek nyomán, egyes egyházközségek korábbi, a XVI. század végéig (legmesszebb 1579-ig) visszamenő adatait is; utódai pedig folytatták 1826ig. Benne, sok egyéb között, a nagyenyedi synodus végzései (1664), esperesek és lelkészek névsora (1720- ), a szentgericei egyházközségre vonatkozó iratmásolatok Apafi korából. Ezt követi a tulajdonképpeni egyházvizsgálati jegyzökönyvek folyamatos sorozata, 1692-1886 (47 kötet, amelyek közül 8 tartalmaz feudális kori anyagot). III. Egyházközségi iratok, egyházközségek szerint csoportositva, nagyobbrészt a XIX. századból. A. kb. 100 db 1800 előtti irat hézagosan a XVII. század első' feléig megy vissza. 482